Alan Lelchuk 1938-ban született Brooklynban. Elsősorban regényíróként tartják számon, de írt novellát, drámát, gyermekkönyvet is. Tanítja is az írást, Amerikában és szerte a világon, Magyarországon is oktatott. Művei az amerikai-zsidó intellektuális életet ábrázolják, mélységében … Tovább »

A Weiss, a Chorin, a Kornfeld és a Buday Goldberger nevek nélkül Magyarország gazdaságtörténete, a modern Budapest elképzelhetetlen. Az utóbbi évek könyvtermésében több olyan kötet is akad, mely a családtörténeteken keresztül korrajzot, társadalomképet, politikatörténetet is kínál … Tovább »

Szeptember címmel jelent meg Jean Mattern (1965) francia író regénye a Jelenkor Kiadó gondozásában, Tótfalusi Ágnes fordításában, melyből részletet is közöltünk. A könyv az 1972-es müncheni olimpián, tizenegy izraeli áldozat életét követelő merénylet és egy férfiszerelem története. A magyar zsidó felmenőktől származó író a Sorbonne-on tanult összehasonlító irodalmat, irodalmi szerkesztőként dolgozik Párizsban, s ez a harmadik könyve magyarul. A Margó Fesztivál alkalmából Budapestre érkezett szerzővel nemcsak irodalomról, hanem homályba vesző családtörténetéről is beszélgettünk.

Ungvári Tamás új könyve, a Felperzselt ország „1944-45 fordulójának egyes eseményeit, majd távlatát” a magyar irodalom és politikai gondolkodás kiválóságainak tanúvallomásai alapján bontja ki.

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Úgy tűnik, eredményre juthat a honi és nemzetközi tiltakozás: a Klubrádió úgy értesült, hogy a székesfehérvári polgármester arra kérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el a szoborállítási tervétől. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: Székesfehérvár Önkormányzata most az ország és a város érdekeit szem előtt tartva arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

…között nincs éles határ:

a skála egyik végen áll az előimádkozó, aki ismeri az ima szövegét és alapdallamait, a másik végén a kántor, aki nemcsak kiművelt hanggal rendelkezik, hanem ismeri a zsidó dallamkincs szombati, nagyünnepi, zarándokünnepi, stb. változatát, tudja, … Tovább »

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

– őszi tűnődés halottról és élőről –

A náci haláltáborok és a szibériai Gulag: a diktatúrák szimbólumai, ahol milliók haltak meg a 20. században. Az európai emléknap megtartásáról – részben magyar kezdeményezésre – 2011-ben határozott az Európai Unió.

Keresztszeghy Zsuzsanna családját teljesen kisemmizték … Tovább »

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!”
Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…