Termékrendelet – Brüsszel szinte biztosan visszadobná a jogszabályt
Nem sieti el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy uniós
jóváhagyásra bocsássa az élelmiszerek magyar eredetét szabályozó
kormányrendelet szövegét.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
 

„Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj (…) Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”.”
 

A múlt héten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban dokumentumfilmet mutattak be az Üvegházról, arról az épületről, ahol 1944-ben mintegy háromezer üldözött zsidó talált menedéket, miközben nagyüzemi módszerekkel folyt az életmentő papírok, a schutzpassok előállítása Carl Lutz alkonzul irányításával.
 

Vámos György (szerk.): Üvegsziget – Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben – Történelmi antológia, Makkabi Kiadó, 2009. Szekeres Csaba: Üvegház, dokumentumfilm, 72 perc – bemutató előtti vetítés

Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Forrás: Független Hírügynökség 2008. január 31. Magyar vonatkozású kiállítás nyílt helyi idő szerint kedden este az ENSZ New York-i székházában. A világszervezet a holokauszt áldozatainak emléknapjára időzítette azt az egy hónapig látható tárlatot, amely a második világháború … Tovább »

Forrás: Hírextra 2008. január 18. Két napig Budapesten látható a II. világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató tárlat, amelyet a nevét viselő alapítvány január 27-én, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján New Yorkban, az ENSZ székházában … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

2007. július 14. Miként arról az írott sajtó több helyen is beszámolt, Vámos György, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) sajtóreferense a minap megengedhetetlennek és veszélyesnek minősítette Gyurcsány Ferenc politikai manőverét, “amellyel antiszemitizmussal vádolja a legnagyobb … Tovább »

2007. július 3. Gyurcsány Ferencnek nemcsak erkölcsi alapja, hanem erkölcsi kötelessége is felemelni szavát az antiszemitizmus ellen, a Budapesti Zsidó Hitközség sajtóreferensének, Vámos Györgynek magánemberként tett minapi nyilatkozata pedig nem fedi sem a Mazsihisz, sem más zsidó … Tovább »

„Történelem nélküli utód”

Vámos Miklóssal beszélget Várnai Pál

Vámos Miklós jogi egyetemet vég­zett. Tevékenykedett mint drama­turg, alapítója és egy ideig igazgató­ja az Ab Ovo könyvkiadónak. A Bu­da Stage művészeti vezetője 2003-ig. Fulbright-ösztöndíjas volt az … Tovább »

Köszöntjük a 75 éves Kertész Imrét!

KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk

A TOTALITARIZMUS ÁRNYÉKÁBAN – A TOTALITARIZMUS MINT LÉTÉLMÉNY

A totalitárius rendszer, amely nem­csak megköveteli az egyértelműséget, hanem a szerkezeti-lét elemeiben ma­ga … Tovább »

„A zsidóságot egyszerre éltem meg belülről és kívülről”
Dalos György íróval beszélget Várnai Pál

1962-től 1967-ig a moszk­vai egyetemen történel­met hallgatott. 1968-ban Budapesten államellenes összeesküvés vádjával felfüggesztett börtönre ítélték. Az 1970-es évek­ben … Tovább »

Ízlések és szempontok
Két prózaantológia

(Itt nincsenek pillangók? Mai zsidó próza. Válogatta Pécsi Katalin. Bp. PolgART Kiadó, 2000, 461 old., 2990 Ft)

(Budapesti aggadák. Holocaust utáni próza. Összeállította Kőbányai János. Bp. Múlt és Jövő Kiadó, 1999, 343 old., … Tovább »