Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Ne lepődjünk meg ha évente egyszer Budapest belvárosában, egész pontosan
az Andrássy úton és a Hősök terén hirtelen rengeteg homok és egy
ménesre való paripa tűnik fel, hiszen a Nemzeti Vágta az, ahová
érkeztünk.

Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban. Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket a Pozsonyi úton.

„Heisler idén tavasszal vezető tisztségek várományosaként indult a
hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt
kavarva állították félre az apparátus urai. Mostani kitüntetése
valószínűleg szolid üzenet: az állam szemében a Mazsihisz és a zsidóság
immár nem azonos fogalmak.

Egy fideszes aktivista, gasztronómiai újságíró még három évvel ezelőtt
Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő lelövését ajánlotta Budaházy György
figyelmébe.

Idén is a Civil Sziget az egyik legnépszerűbb nappali helyszín a
fesztiválon. Annyira sokszínű és változatos, hogy szinte reménytelen
vállalkozásnak tűnik felfedezni. Mégis tettem erre egy kísérletet.
Kölcsönöztem élő könyvet, teszteltem a pénzügyi ismereteimet,
beszélgettem a családon belüli erőszakról; megtudtam, hogy lelki oka is
lehet az allergiának és részt vettem egy zsidó szombat-köszöntésen is.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

Történelmi tartozását akarta rendezni az osztrák főváros, amikor
kiharcolta, hogy otthont adhasson a Makkabiádának nevezett zsidó
sportrendezvénynek.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Esterházy Péter, Dés László és Dés András közös előadóestje a Petőfi Irodalmi Múzeumban
 

Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.

A 2011-es Árkádia-díjat a „Transzport. A bevagonírozott ház”
holokauszt-emlékmű megvalósításának támogatójaként a 2B Kulturális és
Művészeti Alapítvány kapja. A díj átadására június 8-án, 14.30-kor kerül
sor a Ráday utcai 2B Galériában.

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

Az új Mazsök-kuratórium kérdése, valamint a zsidóság és a vészkorszak
oktatása szerepelt kiemelt hangsúllyal a zsidósággal foglalkozó, dr Gál
András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára
által vezetett bizottság legutóbbi ülésének napirendjén.

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “