Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

A településnek már a középkorban volt zsidó lakossága, zsinagógájuk pedig valószínűsíthetően az 1820-as években épült meg. Később, az 1880-es években előépítményt is kapott, ekkoriban készülhetett el belső festése. A II. világháborút követően többé már nem szolgált … Tovább »

A Raoul Wallenberg Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta Günter Demnig képzőművészt, a botlatókövek alkotóját.

1971. február 11-én érkeztünk az országba, és nagyon rövid idő után Beer Séván landoltunk,

A Népszabadság értesülései szerint lemondott posztjáról Haraszti György, a Páva utcai holokauszt-emlékközpontot működtető közalapítvány kuratóriumi elnöke. A Miniszterelnökségen megerősítették az információt.

A „Klára virágos ruhája” egy nácik által bordélyba kényszerített kamaszlány története. A könyv szerzője, Shiri Zsuzsa, mint mondotta, egy megvetett foglalkozás művelői iránt akart empátiát ébreszteni.

A Szerbia felől érkező és Magyarországon regisztrált menekültek száma idén már meghaladta az ötvenezret. Feltehetőleg további (tíz)ezrek igyekeznek átjutni az országon anélkül, hogy a hatóságok tudomást szereznének róluk.

A témához hozzászólók általában indulatosan … Tovább »

„Ma már a tanárok nem forrásai, csupán előmozdítói az ismeretszerzésnek”

Jogszabályba ütköző, a szakmai és etikai normákkal ellentétes intézkedéseivel folyamatosan veszélyezteti a Páva utcai emlékközpont működését – állítja Haraszti György kuratóriumi elnökről Szécsényi András, az intézmény gyűjteményének tíz év után elbocsátott vezetője.

Szerinte a kuratóriumi elnök minősíthetetlen stílusban beszél a munkatársakkal, az épületben egyenesen a „terror légköre” uralkodik.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A kibeszéletlen, eltemetett történelmi emlékezet feldolgozására tesz kísérletet a Gólem Színház Lefitymálva c. előadásával az ország 12 településén, a „Jön a Gólem” programsorozat keretében. 

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A város fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség áldozatai előtt tisztelgett a lendvai zsinagógában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a magyar Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) delegációvezetője, … Tovább »

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

A Miniszterelnökség vizsgálatot kezdeményezett annak feltárására, hogy jogi és gazdasági értelemben szabályosan működik-e a Páva utcai holokauszt-emlékközpont – írtuk múlt szombaton. Cikkünk az intézményt működtető közalapítvány tegnapi kuratóriumi ülésén is téma volt.

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.