Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

Az izraeli-libanoni határtól alig négy kilométerre évtizedekkel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét egy különös hippi” mikroállam, amely békében él szomszédságával, s immár mintegy tizenöt éve beletörődtek létébe az izraeli hatóságok is.
Eli Avivin, az önálló” mikronemzet … Tovább »

„Félig még köztünk van” — Szép Ernő a 21. században

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Konferencia az MTA TK Szociológiai Intézet és a 20. Század hangja Archívum és Kutatóműhely szervezésében

Emlékkonferencia

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

…a Dohány utcában álló gettó-emlékművet. Mindössze két nappal az avatás után fekete ponyvákkal ismét eltakarták a nagy médianyilvánossággal átadott szimbolikus gettófalat. 

Mint a zsido.com honlap az avatás napján tudósított, “október 2.-án adták át a Dohány utcában … Tovább »

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Nem tagadta a holokausztot Victor Ponta román miniszterelnök, amikor Traian Basescu tízéves államfői ténykedésének következményeit a náci rezsiméhez hasonlította – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) előző napi döntéséről Asztalos Csaba, a testület elnöke.

Ros hasana alkalmából közöljük újra a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélését.

SANA TOVÁ minden kedves Olvasónknak!

Hetven évvel a holokauszt után a németországi Ludwigsburgban ma is működik a Náci Bűncselekményeket Vizsgáló Központi Hivatal. Feladata a náci háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása. Az intézményt a német állam tartja fenn, munkatársai a német államtól kapják fizetésüket, munkájuk eredményeként a német ügyészség emel vádat, és német bíróságok ítélkeznek a volt nácik ügyében. A német bírói gyakorlat szerint mindazok, akik fogaskerekek voltak a gyilkolás gépezetében, bűnrészesek a haláltáborokban elkövetett genocídiumban, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban szolgáltak; akkor is bűnsegédei a tömeggyilkosságoknak, ha személyesen senkit sem bántalmaztak. Itt közölt történetünk azt bizonyítja: van ország, amely évtizedek elteltével is képes szembenézni a múltjával.

Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia – így válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére Schmidt Mária.

Bemutatták a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója alkalmából készített jubileumi emlékborítékot kedden a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.

Ram Oren valószínűleg az egyik legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig.  A könyvet Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete és Bokor Pál, az Atlantic Press Kiadó főszerkesztője mutatja be szeptember 11-én 17 órakor a Bálint Házban a magyar közönségnek.

Részlet a regényből: