Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

SZILÁGYI ERNŐ

Egy Ismeretlen történetéből

(Részletek)

AZ EURÓPAI KIADÁSHOZ

Az itt következő könnyű kis füzetek „Al-Chet” néven, Palesztinában, hé­berül fognak megjelenni. Az „A1-Chet” nagyjából annyit tesz, hogy: „…az összes bűneink miatt!” … Tovább »

Olvasóink írják

Tisztelt Szerkesztőség!
Legutóbbi számukban a kárpótlás egyes kérdéseivel foglalkoztak. Ezek közül, való­színű félreértésen, vagy a téma nem isme­retén alapul, hogy a harminc ezer forintos kárpótlás a Horn-kormány intézkedésén alapult. Az az Alkotmánybírósági … Tovább »

Párbeszéd vagy egy pár beszéd?
Beszélgetés Horányi Özsébbel, a Pax Romana fórum vezetőjével és Majsai Tamás református lelkésszel a pannonhalmi „Magyar megfontolások a Soáról” konferencia kapcsán

– Mik voltak a konferencia előzményei?
Horányi Özséb: – A Soával kapcsolatos … Tovább »

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

(I.rész)

Két éve, hogy a Szombat új-avantgárdot kutató szándé­ka ráirányította figyelmemet a címben körülírt kérdésre. Éppen akkor Bécs-Budapest-Prága há­romszögében konferenciát szerveztek a századforduló modem művészeté­nek és városfejlesztésének témájában, … Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »

Komoróczy Gézának

Az 1961-es évben Jeruzsálemben két esemény zajlott figyelemreméltó egyidejűségben: egyfelől kezdetét vette az Eichmann-per, amely a művelt köztudatban végül a „Gonosz banalitása” néven foglalta el helyét, ezzel is jelezve, hogy semmiféle kérdésre nem hozott … Tovább »

A magyarországi radikalizmus két világháború közötti történetéhez

(Második, befejező rész)

III. A Századunk

A polgári radikálisok legfontosabb elméleti fórumának, a Huszadik Századnak az utolsó, Ady Endre em­lékének szentelt száma a zivataros állapotok ellenére 1919 … Tovább »

 Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »

BUDAPESTEN SZÜLETETT 1923-ban. Farkas Jenőnek hívták. Adonyban nevelkedett, a pesti Kölcsey Gimnáziumban tanult, a kecskeméti Református Gimnáziumban érettsé­gizett 1940-ben. Már középiskolás korában felfigyeltek rajztehetségére, de a zsidótörvények megakadályoz­ták abban, hogy … Tovább »