Összesen 1,119 találat (1101 - 1119) : Tett és Védelem / Szombat.
Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!
Az idei első felmérés szerint az ország állampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),
92 ezer a druz (1,4 százalék).
Az elmúlt évben … Tovább »
A NEWSWEEK-CIKK témája kétségkívül fontos, sőt bizonyos tekintetben akár precedens értékűnek is mondható. Izrael, amelyet nem csak az arab világ, hanem az egész szocialistának nevezett világ- rendszer szinte a nemzetközi politika bűnbakjának kiáltott ki, az óriási nyomásra … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és népszerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
„Ha csak egyetlen fiúnak segíthetek, már tennem kell a dolgomat!”
A Honvédelmi Minisztérium Lelkipásztori Szolgálata zsidó résztvevőjének a rabbitanács az 1990-ben diplomázott Frőhlich Róbertet jelölte ki. Feladatáról és feladatára való felkészüléséről nyilatkozott … Tovább »
Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához. A kérdések után közöljük a beérkezett válaszokat.
1. Hogyan értékelik a zsidó közösség helyzetét Magyar- országon; beszélhetünk-e … Tovább »
Az alábbi négy körkérdést intéztük hat politikai párthoz MDF, FKGP, KDNP, SZDSZ, MSZP, FIDESZ és a Független képviselők parlamenti csoportjához. A kérdések után közöljük a beérkezett válaszokat.
1. Hogyan értékelik a zsidó közösség helyzetét Magyar- országon; beszélhetünk-e … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Számon kérik majd az embertől mindazt, amit a szeme meglátott, és mégsem evett belőle.” (Palesztinai Talmud, Kiddusin 4:12)
Elméleti háttér
A zsidó vallástörvény szabályai és erkölcsi alapelvei csak akkor hitelesek és érvényesek, ha isteni kinyilatkoztatáson: az írott és … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból
Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »
Dr. Hasznos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az 1951-1956 között munkaszolgálatot teljesítők szövetségének elnöke felkérte szerkesztőségünket az alább olvasható állásfoglalás közlésére. A szöveget egyidejűleg a Szent Korona és a Hunnia … Tovább »
Beszélgetés a St. Gallen-i rabbival
NÉHÁNY SZÁZ MÉTERRE a St. Gallen-i apátságtól, amelynél kalandos kedvű magyarok ezer évvel ezelőtt tettek először látogatást, kitűnően karban tartott épület áll a házak sorában. Ezzel ugyan nem különbözik szomszédaitól, de színes … Tovább »
Lapunkban helyet adtunk az asszimiláció-pártiak, az önkorlátozók véleményének is, mert reméljük, hogy a nyílt vita segít tisztázni, hol van hiba a kréta körül. A Szombat 1990 2. számában jelenít meg például Kőbányai János írása, amelyben az ellen tiltakozik, hogy az Egyesület … Tovább »
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig
A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »
A Szombat 1990.2. számában tökéletes kudarcnak minősíti Kőbányai János a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1989 decemberében lezajlott közgyűlését, és elutasít minden „kártékony eufemizmust”, mely ezt a szerinte való tényt másképp minősíti, palástolja.
Eszem ágában … Tovább »
III. rész
(Budapest, 1921. VII. 17. – Budapest, 1944. XI. 7.)