Az izraeli mozik február 11-től vetítik a Saul fiát, amely 450 fős díszbemutatóval ünnepelte premierjét Tel-Avivban.

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Január 4-i cikkünkben élesen bíráltuk az Euronews egyik izraeli tudósítását. Írásunkra az Euronews budapesti irodavezetője reagált. Levelét és szerkesztőnk válaszát alább olvashatják. 

A magyarországi kárpótlásokkal kapcsolatos ügyiratok nemrég – egy kormányrendelettel – a Veritas Történetkutató Intézethez kerültek. A tizennégyezer folyóméternyi dokumentum egy megyei levéltárat is megtöltene. A levéltáros szakmai szervezetek tiltakoznak a szerintük pazarló … Tovább »

A Székesfehérvári Törvényszék az MTA állásfoglalását kéri a Hóman Bálint Alapítvány törvénysértő megnevezése miatt.

A Tett és Védelem Alapítvány beadványa nyomán a Fejér Megyei Főügyészség kezdeményezte, hogy a Székesfehérvári Törvényszék kérje a Magyar Tudományos … Tovább »

Bár a jogvita még nem zárult le, szabadon hozzáférhetővé tette az interneten Anne Frank naplóját Olivier Ertzscheid, a Nantes-i egyetem kutatója és Isabelle Attard zöldpárti képviselő, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Péntek óta holland eredetiben a teljes napló olvasható … Tovább »

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Tevékenysége óta első ízben tett közzé héber nyelvű fenyegető videót a héberül DÁES (דאעש)-nek nevezett ISIS, az “Iszlám Állam”.

Az állítólag Damaszkuszban felvett videón a terrorszervezet bosszút hirdet az utóbbi hetekben felszámolt palesztin … Tovább »

“Nem fogok látszatmegoldásokat javasolni” címmel közölt terjedelmes interjút Angela Merkel német kancellárral a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap szombaton.

Angela Merkel arra a kérdésre, hogy érzékeli-e a konfliktusaikat és a kultúrájukat Németországba … Tovább »

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Lehet-e egy zsidó bevándorláspárti, miközben a muszlimok csak erősítik földrészünkön az akár tettlegességig fajuló antiszemitizmust? Az eddig csak Nyugat-Európában pedzett kérdést végre hazánkban is föl merték tenni. 

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arra szólította pénteken az Európai Unió tagországait, hogy legalább 200 ezer menekültet fogadjanak be minden tagország számára kötelező érvényű áttelepítési (relokációs) program keretében.

Guterres állásfoglalása … Tovább »

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Szentesíti-e a cél az eszközt?

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál