A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

Várai Emil: Kegyeletsértés avagy történelmi revízió?
Szécsi Éva: „A közösségek hangolják össze tevékenységüket, s mi támogatjuk törekvéseiket!”
Dr. Klein Rudolf, építész: Az új Lauder Javne iskola tervpályázata
Simon Iván: A miniszterelnöknél tett látogatás margójára
Szántó … Tovább »

Ronald S. Lauder Foundation által támogatott világi zsidó iskola 1992. november 12-én kapta meg térítménymentesen a Budakeszi út 48. szám alatti telek egy részét 99 éves használatra új elemi és gimnázium építése céljából. Az iskolaépítő bizottság az építészeti tervre meghívásos … Tovább »

Izraeli könyvek a magyarországi cionista szervezetek múltjáról

A Beer-Sheván élő szerző, Aser Zohár Öt generáció címmel héber nyelven, sok éves munkával állította össze és írta meg a cionista mozgalom egyik Magyarországon működött szervezetének dokumentumokkal, illusztrációkkal … Tovább »

Martin Buber: Én és Te. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Bíró Dániel. 177 oldal, 155 Ft.)

Martin Buber híres esszéje, az eredetileg 1923-ban megjelent Én és Te (Európa, 1991) manapság merőben idegennek tűnik fel, hisz’ mára kiveszett a filozófiai esszé, halódik az egzisztencializmus, … Tovább »

(Roland Goetschel: A kabala. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Fordította: R. Szilágyi Éva. 140 oldal, 180 Ft.)

1.

Roland Goetschel: A kabala című könyvecskéjéről van szó: a „könyvecske” elnevezés mindenképpen illő erre a kiadványra, hiszen méretei 120×165 mm, 140 oldal, igencsak … Tovább »

1936 nyarán, tizenhat éves koromban, abban a szerencsében volt részem, hogy megláthattam a tengert, eljutottam Itáliába.* Kétszáz magyar diákot hívott meg az olasz kormány egyhónapos táborozásra. Száz egyetemi hallgatót és száz középiskolást, többnyire olyanokat, akik az iskolában … Tovább »

Írd le szavakban két év előtti külsődet!
Alacsonyabb voltam, csupasz képű, farmert, színes pólót viseltem, hosszabb hajat… A zsidósághoz azonban már akkor is kötődtem, hiszen bármicvón avattak, olykor templomba is elmentem, de mindezt inkább érdeklődésből tettem, … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság
Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul
Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között
Prieger Zsolt: Izrael színei
Szegő György: Megbékéléseink
J. Sz.: Koncert a Vigadóban
Róbert Péter: Zsidók … Tovább »

Zsidó szerénység

Előző könyvemben azt állítottam – és ezt semmi okom vissza- vonni -, hogy a zsidó humorérzék elveszett valahol útközben Izrael felé. Az igazság az, hogy az izraeliek zsidók és Izrael mégsem zsidó ország. Izrael egy új, független állam, növekvő önbizalommal … Tovább »

1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »

A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.

A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav

erre … Tovább »

November 7-én este zsúfolásig megtelt a MAZSIKE klubhelyisége. Nem mintha a szombat esti összejövetelek nem lettek volna eddig látogatottak, de az utóbbi időben a tévében s a rádióban sokat szereplő Ungvári Tamás, a neves irodalomtörténész-esztéta látogatása igazi csemegének ígérkezett.

Már … Tovább »

Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel

A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Helye és jelentősége Izrael hagyományában

Jeruzsálem neve és jelentése

Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »

Göncz Árpád úrnak

A Magyar Köztársaság

elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Közelgő izraeli látogatása előtt szeretném felhívni a figyelmét egy olyan életműre, mely bizonnyal kiérdemelné a legmagasabb honi elismerést.

Itamár Jáoz-Keszt-et azt hiszem nem kell bemutatni … Tovább »

Egy izraeli és egy szíriai katona áll a Golán-fennsíkon, szemben egymással. „Mit akarsz?” – kérdi a szíriai. „Békét” – feleli az izraeli. „Mit adsz érte?” „A Golánt”. „Mindig is csapdát gyanítottam” – így a szíriai.

Az anekdota, karikatúrával, egy amerikai lapban jelent … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »