Az utóbbi időben felvettem azt a szokást, hogy elmon­dom a káddist, a zsidó búcsúimát, a keresztényekért is. Ez talán szokatlannak tűnik, de nincs szükségem ésszerű magyarázatra, hogy megindokoljam, miért ter­jesztem ki ezt a hagyományos zsidó családi szokást nem­-zsidókra. … Tovább »

Haynal Morán festőművésszel beszélget Schőner Zsuzsa

1949-ben született Haynal Kornél Budapesten. Diplomáját Bécsben, az Akademie für Bildende Kunst mesteriskolájában szerezte. Önálló és csoportos kiállításokon Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, az USA-ban, Spanyolországban, … Tovább »

Átállás a békés gazdaságra

Az elkövetkező öt évben nem növekszenek számottevően az izraeli-jordániai gazdasági kapcsolatok – állapították meg gazdasági elemzők. A határmegnyitás és a békés kapcsolatok deklarálása ellenére bizonyosra vehető, hogy a jordán gazdaság nem … Tovább »

Interjú Elan Ezrachival, a Melitz Intézet diaszpóra osztálya vezetőjével

Régi villa a Hananya dombon, a Cion heggyel átellenben. Jeruzsálem egyesítése előtt ebben az utcában húzódott a határ Jordánia és Izrael között. Itt-ott még ma is látni az egykori szögesdrót-kerítés … Tovább »

Az új olasz kormány és Izrael

Amikor az idén júliusban Antonio Martino olasz külügyminiszter Lon­donban járt, a brit zsidóság képviselői találkozót kértek tőle. A brit zsidó közösséget – amelyet amúgy is meg­rázott a két brutális merénylet a londoni Izraeli Nagykövetség, … Tovább »

Erdély ékszerdoboza volt egykoron Marosvásárhely, ahol egyetértésben, egymás megbecsülésében éltek magyarok, románok, szászok, zsidók és más népek az évszázadok során, amíg végig nem taposott ezen a vidéken is a gonoszság buldózere.

Irodájában beszélgetünk Sauber … Tovább »

A háború előtt 120 000 zsidó élt Kárpátalján. Ma 5000 sincs e Holocaust-sújtotta területen, és a meg­maradtak is nyomasztó identitászavarban szenved­nek.

A diktatúra hatása alatt ellehetetlenült vallási élet most, a deportálások 50. évfordulóján ismét fel­éledni látszik, … Tovább »

Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »

Jehudi Menuhinnak

– Mi leszel, ha nagy leszel?

kérdezte, a felnőttek tehetetlen

banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-­

szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-

ciditással felelt: ideális identitástudattal:

– Cigány.

Irigyeltem. … Tovább »

(8) Igaz emberek

Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.

Friedrich Born

(1903-1963)

1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »

A lett államfő bocsánatot kér a Holocaustért

Guntis Ulmanis, Lettország elnöke elítélte az országában tapasztalható antiszemitizmust és sajnálattal szólt azokról a lettekről, akik együttműködtek a nácikkal a II. világháborúban és részesei voltak a lettországi zsidók elpusztításának. … Tovább »

„Zsidó bédekker” a címe a Hadasscih című amerikai magazin egyik állandó rovatának. Nemrégiben ri­portere, Walter Ruby Birobidzsánban járt. Útibeszámolóját rövidítve közöljük.

Négy óra hosszat kietlen tájon halad át a vonat, míg végre befut Birobidzsánba. Az állomáson … Tovább »

Herzl tér Budapesten

A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret.

Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres … Tovább »

Berger István (1937-1994) halálára

טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה

(Neila-ima, Jóm Kippur)

Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »

Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával

Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rab­biképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »

Az iskolák vezetői bemutatták intézményeiket, szól­tak eredményeikről, azonos és eltérő nehézségeik­ről. Az alábbiakban néhány szülő tapasztalatait és véleményét ismertetjük.

ORBÁN FERENC pedagógus két lánya a Wesselényi utcába jár. Az idősebb a II. gimnáziumot kezdi, … Tovább »

Beszélgetés Haraszti Györggyel a Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola igazgatójával

„Az öreg sahternek nem sok öröme tellett fiatalabb vejében, Azriel Weinstockban. Pedig Azi kompetens ember volt, szép jövedelemmel; csakhogy alig látták otthon, legfeljebb Peszachkor és Szukkotkor. … Tovább »

Interjú Lippner Györggyel, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatójával

Mi hozza a Javne iskolába a gyerekeket?
Több okból jönnek ide a gyerekek. A szülőknek – kevés kivétellel – van valami közük a zsidósághoz s szeretnének erről többet tudni. Fontos szempont az … Tovább »

Július vége, augusztus eleje, harminchét fok, szerkesztőségi ülés. Témavadászat szeptemberi vezér­cikk céljából. Rengeteg ötlet, egy se kiugró. Mind megírandó, ám egyik se fontosabb a másiknál.

Mert szólni kellene persze az új kormányról, mely az antiszemiták szerint aztán … Tovább »

(Philip Roth: A tények. Egy regényíró önéletrajza. Szűr-Szabó Katalin fordítása. Európa Könyvkiadó, 1993, 234 oldal, 320 forint.)

…persze szárazak és unalmasak. Elvégre ki kíváncsi a valódi hét­köznapokra, a valóban megtörténtekre, ha nem sziporkázó stílben, nem érdek­feszítő … Tovább »