A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Ismét kudarcba fulladtak a Gál András Levente kormánybiztos és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti egyeztetések az ingatlanjáradék elosztásáról.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

A Palesztin Hatóság (PA) legfőbb vallási vezetője tagadja, hogy
népirtásra szólította volna fel a muszlimokat. Állítása szerint csak
„mondatokat ragadtak ki” a prédikációjából.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

Szlovákiai zsidó szervezetek nyílt levelet intéztek az amerikai Anti Defamation League vezetőjéhez Abraham H. Foxmanhoz, amiért az ADL posztumusz kitüntetést adományozott Esterházy Jánosnak. A Szombat álláspontja szerint a feszültségeket egy közös, szlovák-magyar történészvita keretében kellene tisztázni. 

…Szememben alapvetően hibás Tábor Béla megközelítése, aki valamiféle „szellemi esszenciának” tekinti a zsidóságot, s a zsidóság (benne a magyar zsidóság) problémái megoldásaként a zsidóság „lényegéhez”, „küldetéséhez” való visszatérést javasolja.Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre 

Az 1.8 milliárdos örökjáradékkal kapcsolatos sakkjátszmában a Mazsihisz újabb lépésre szánta el magát. A korábbinál nagyvonalúbb ajánlatot tett Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának. Levele tartalmát a Mazsihisz mindjárt nyilvánosságra is hozta honlapján. Eszerint „az első évben 150 millió forintnyi forrást bocsátana az EMIH rendelkezésére, amelyet a későbbiek során évenként emelne”.

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

Christian Wulff szövetségi elnök részvételével és beszédével emlékezik meg pénteken a német politikai élet annak a rendezvénynek a 70. évfordulójáról, amely megpecsételte az európai zsidóság sorsát.
 

Szikra Csaba főállású krav maga instruktor, de dolgozott szociális munkásként, interkulturális pedagógia és pszichológia mesterszakon tanul, Balkán utazó, de leginkább a gyerekek közt érzi jól magát.

Tizenharmadik ének: A halucokkal

1
Ne kérdezze senki, hogy volt a Miła utca. Megtelt és romba dőlt hamarosan.
Több mint százezer zsidó összeterelve rajta. Motyó a kézben, vállon hátizsák.
Törülköző, darab száraz kenyér közt kisgyermek elrejtve a batyuban:
nyersvászonszín, … Tovább »

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. … Tovább »

Míg a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén Heisler András, volt Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetőben történt visszaélések miatt, a Mazsihisz küldöttgyűlésén a rabbikar tagjai tiltakoztak a vezetőség magatartása … Tovább »

Popper Péter beírta magát az emberek szívébe. Művei sokunknak adtak, és adnak a mai napig megnyugvást. Segít a világ dolgaiban való eligazodásban, motiválja szellemi ébredésünket. Előadásait szerencsére 2005 óta amatőr felvételek is őrzik. Ezeket témánként egy-egy csokorba szedve, … Tovább »

A lét és nemlét közti álomban egyensúlyozó zsidóságot annak idején a
szerző azzal a felébresztő kérdéssel törekedett szembesíteni, hogy
akar-e létezni, vagy sem…Talán nem túlzás megállapítani, hogy már maga ez a kérdés is része a
tradíciónak, melyet ilyen élességgel Illés tesz fel elsőként a Karmel
hegyén. Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre

„Az, hogy a Wallenberg emlékévet, tudatos választásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitjuk meg, hitvallás arról, hogy nemzetünk örökre szakított a XX. század sötét szellemével (…) Raoul Wallenbergre emlékezve amellett teszünk hitet, hogy ideálunk és értékeink az övével azonosak.