„…felkeresett a helyi zsidó rabbi és kántora. Fogadtam őket, és
elmondták, hogy a zsinagógában több mint hetven fiatal és idős zsidó
férfi és nő meg gyerek is összezsúfolódott. Kérik a segítségemet, hogy
valamilyen formában juttassam el őket Budapestre, a Budán székelő angol
katonai bázisra, mert ha odáig eljutnak, az angolok már segíteni fognak
nekik kijutni Bécsbe.”

Egy Lenhardt Balázs nevű jobbikos képviselő újabb alkalmat talált a zsidózásra az MTK futballcsapatának ürügyén. A parlamentben elhangzott méltatlan szavakra a sportklub szurkolói szervezetei az alábbi levélben reagáltak, melyet elküldtek a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének is.

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

Ben Gurionnak fontosabb volt Izrael állam léte, mint maga az igazság,
ezért sem állt érdekében, hogy üldözze a Bernadotte-merényletben
résztvevő terroristákat.

Az emberiség történelmének egyik legszégyenletesebb eseménye kapcsán
tartottak megemlékezést a múlt hét végén a holokauszt salgótarjáni és
környékbeli áldozatairól.

A Városházán fogadta az Amerikai Alapítványi Iskola szervezésében
Székesfehérvárra érkezett svéd, bolgár, finn, izraeli és magyar diákokat
Róth Péter alpolgármester.
 

A The Three Little Pigs (A három kismalac) című rajzfilmben a gonosz
farkast zsidó koldusként ábrázolták hosszú orral, szakállal és
kaftánban, amint megpróbál bekéredzkedni a malackák egyik házába.

Esterházy Péter, Dés László és Dés András közös előadóestje a Petőfi Irodalmi Múzeumban
 

Június 21-én, kedden idén is több mint száz országban, köztük Magyarországon is megrendezik az egész napos rendezvénysorozatot.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Savuot éjszakáját minden évben a tanulásnak szenteljük. A hagyomány
szerint így tesszük jóvá mi zsidók, hogy a Tóraadás éjjelén nem
maradtunk ébren. És így bizonyítjuk, hogy a dolgok megjavíthatóak, jobbá
tehetőek.

Balla D. Károly

menyegző
 

A kívánságok lassú nyákjain

ereszkedik a jóslat mind alább,

petéit rakja: gömbölyű halált –

s hiteknek tépi védőburkait.

Körötte romlott kecs és ferde szín

türemkedik a baldachinon át,

a tüll remeg, ha rázza … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd címmel tartanak háromnapos
konferenciát szerdától Gödöllőn, a tanácskozáson egyebek között
áttekintik, hogyan lehet előmozdítani az egyházak békés együttélését –
közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára
hétfőn Budapesten.

2011-ben már a Sziget Kulturális Szervezőiroda rendezésében várja látogatóit a
hazai gasztro-kulturális élet egyik kiemelkedő eseménye, a Budai Gourmet. A
Gourmet – a nevéhez méltóan – a gasztropalettáról kizárólag a minőségi termékeket és szolgáltatásokat
kívánja befogadni és bemutatni, ezzel is elősegítve a hazai gasztro-kultúra
minőségi fejlődését és népszerűsítését.

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
 

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

Balla Zsófia költészete a szó nemes értelmében vett klasszikus
költészeteszményt képviseli, mindez jól látszik legújabb verseskötetet
olvasva is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a költészet ne lenne
folyamatosan kísérletező, és ne próbálná meg tágítani saját határait,
épp ellenkezőleg…

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.