Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik “titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.

Anna Margit (1913-1991) a kortárs magyar festészet egyik reprezentánsaként számon tartott alkotója; képeiből nyílik kiállítás május 22-én Kaposváron, a Vaszary Képtárban.
 

Egy online újság szerzője szerint azért nem kell törvényesen tiltani a holokauszt-tagadást, mert a holokauszt tagadói idióták, és kész. Soraimmal nem a kérdés jogi vonatkozásait próbálom eldönteni, hanem egy félreértést szeretnék eloszlatni: a holokauszt-tagadók hangadói nem idióták, és pontosan tudják, hogy volt holokauszt.
 

Már nem gyanúsított a két szónok, akik holokauszt tagadó kijelentéseket tettek még április közepén, a budai Várban megtartott egyik demonstráción.
 

A jeruzsálemi Olajfák hegyén ásatásokat végző régészek egy háromezer éves edény agyagból készült fogantyújára bukkantak, amelyen ősi héber írás olvasható. A lelet régebbi az összes írással ellátott tárgynál, amelyet a város területén korábban találtak.

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

A politikai korrektség kultúrájával Európa háború előtti rémképeket üldöz. A hazai kulturális hagyomány térvesztése és a bevándorlók iránti toleranciamítosz oda vezetett, hogy az európaiak nem tudnak mit kezdeni a fundamentalista szélsőségekkel.

A holokauszt gyermekei címmel különleges előadást mutatott be a lipcsei Theater der Jungen Welt elnevezésű gyermek- és ifjúsági társulat vasárnap: a második világháborús náci népirtás szörnyűségeire reflektáló, a szemtanúk beszámolóit és a fiatalok mai mindennapjait ötvöző színdarab nagy sikert aratott.

    XVI. Benedek pápa Izraelbe érkezettBenjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök május 14-én Jeruzsálemben találkozott a pápával. – Felkértem őt, hogy mint morális tekintéllyel bíró személy, hangosan és folyamatosan hallassa a hangját az Izrael elpusztítását nyíltan … Tovább »

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik Magyarország Mozgalom megállapodást kötött egymással a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Pozsonyi úti irodaházában. Parlamenti képviselők tiltakoznak amiatt, hogy aktív rendőrök hivatalos kapcsolatot építsenek egy párttal. A rendőrszakszervezet egyelőre értetlenül áll a tiltakozás előtt.

A Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidó áldozatokra emlékeztek tegnap a volt Iskola utcai (ma Aurel Filimon) zsinagógában.
 

Vajon mi tette lehetővé, hogy a modernség pusztító forradalmai (1789, 1917, 1933) végigsöpörjenek a kontinensen? Mi lehetett az oka annak, hogy az emberi élet szentségét hirdető zsidó-keresztény Európa tömeggyilkosságok ünneplésébe kezdett? Leo Strauss szerint a hiba ott keresendő, hogy a modernség elmosta a határokat jó és rossz között…

Magyarországon nincs vallási diszkrimináció. De mégis van. Akkor viszont nem jelentős. Az oktatási tárca szervezésében tartott konferencián kiderült: mindez csak nézőpont kérdése.
 

A pápa jelenlegi körútja békülést szimbolizál a katolikus-zsidó, illetve a katolikus-mohamedán viszonyban – mondta az InfoRádiónak Tomka Miklós. Az egyházszociológus szerint XVI. Benedek ezen felül igyekszik közvetíteni az izraeliek és a palesztinok között is.
 

Április végén a kormány kezdeményezte a holokauszttagadás betiltását, észrevételezvén, hogy – aktív faji gyűlöletkeltéssel párosulva – lassacskán a magyar hétköznapok rendszeres programjává válik.
 

Több dokumentum szerint a „travnyikok”, a nácik főleg ukrán és balti származású külföldi fogdmegjei közé tartozott. Kegyetlensége miatt „Rettegett Ivánnak” is hívták az Ivan Nyikolajevics Demjannyuk néven 1920-ban, Ukrajnában született John Demjanjukot, a feltételezett háborús bűnöst hosszas jogi huzavona után kedden az Egyesült Államokból különgépen Münchenbe toloncolták ki.
 

Az amerikai zsidók valóban szamarak, akik könyveket cipelnek. Miközben hangosan hirdetik identitásukat, (Modena szavaival élve) elvétve hallunk tőlünk egy-egy töredékes héber szót. Erre nincs mentség. Ez a közösség hihetetlen felelőtlenségét reprezentálja.
 

Megérkezett hétfő délelőtt Izraelbe, szentföldi zarándokútjának második állomására XVI. Benedek pápa, aki két vendéglátója, Simon Peresz államfő és Benjamin Netanjahu miniszterelnök társaságában visszataszítónak nevezte az antiszemitizmust. A katolikus egyházfő még ma ellátogat a Jad Vasembe, és továbbít egy üzenetet a két éve palesztin fogságban tengődő Gilád Salit tizedesnek.
 

Visszataszító és teljes egészében elfogadhatatlan az antiszemitizmus – jelentette ki XVI. Benedek pápa hétfőn, tel-avivi érkezésekor. A katolikus egyházfő, akit Simon Peresz izraeli államfő és Benjámin Netanjahu miniszterelnök fogadott, emlékeztetett arra, hogy “a zsidó nép tragikusan tapasztalta meg azoknak az ideológiáknak a rettenetes következményeit, amelyek tagadják minden emberi lény alapvető méltóságát”.