Összesen 21,879 találat (15161 - 15180) : T. E..
Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »
Tuvia Tennenboim 1994-ben alapította a New York-i Zsidó Színházat, melynek azóta rendezője és igazgatója. Az utolsó zsidó Európában című darabját május 28-án és 29-én mutatták be a Tűzraktérben, saját rendezésében, a radikális Szabadidő Színház és a Budapesti Zsidó Színházból Salto Mor(t)ale társulattá vált színházi csapattal. Az interjú is itt készült.
Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »
Leszállva lováról a mogyorófák és vadrózsavirágok mentén haladt, mögötte két ló, melyet a lovászfiú a kantáruknál fogva vezetett, ment a csönd reccsenéseiben, meztelen felsőteste a déli napsütésben, ment mosolyogva, furcsán és hercegien, magabiztosan győzelmében. Ma, májusnak … Tovább »
Elragadtatva semmiképpen sem volt dr. Benedict Mallah párizsi urológus sebész, amikor kisebbik leánya, Andrée közölte vele, hogy férjhez menni készül. A doktor úr alig tudott valamit a jövendőbeliről, Sárközy Pálról, aki 1949 júniusának végén kopogott be előkelő, rue Fortuny … Tovább »
A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »
Albert Memmi, arab anyanyelvű, franciául alkotó zsidó író. 1920-ban született Tunéziában, francia középiskolába járt Tuniszban, egyetemi tanulmányait Algírban, majd a Sorbonne-on végezte. Munkásságának középpontjában a három kultúra találkozása áll. Pártolta az arab országok … Tovább »
A zsidók, a keresztények és a muzulmánok Istenét számkivetették, ez a számkivetettség a mi megosztottságunk eredménye. A szövetségek Szövetségének felkutatásával azt szeretnénk elérni, hogy a három vallás közt teljes legyen az elismerés, és valódi a megbékélés, hiszen mindhárman … Tovább »
A vörös-iszap iszonyú károkat okozott több Veszprém megyei településen is. Több száz házat elöntött a lúgos és rákkeltő sár. A helybélieknek nagy szükségük van a segítségre.
1. ÉBERSÉGEK
Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »
Tom Lantos Intézet lesz, de még nem tudni, hogy mikor, és azt sem, hogy kikkel fogják létrehozni. A koncepciót a Külügyminisztérium készíti elő, több lényeges kérdés eldöntése azonban még Orbán Viktor miniszterelnökre vár.
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek példaképe lehet a mai magyar társadalomnak, mert hite és elvei mellett mindvégig kitartott, még akkor is, ha ezért üldöztetést kellett elszenvednie – mondta Soós Viktor Attila történész, levéltáros.
Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága kedd délutáni, a parlamentben lezajlott ülésén három igen és tizenhat nem szavazattal úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az „Az izraeli apartheid elítéléséről” címet viselő jobbikos indítványt.
A Vatikán és az olaszországi zsidó szervezetek is felháborodtak amiatt, hogy Silvio Berlusconi egy zsidókról szóló viccet mesélt el a háza előtt összegyűlt fiataloknak. Az esetről videófelvétel is készült, amelyet a La Repubblica című lap feltett honlapjára.
A két fél szeretné, hogy az Egyesült Államoknak sikerüljön megteremtenie a feltételeket a közvetlen párbeszéd folytatásához – jelentette ki vasárnap Kairóban George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja.
A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.
A követ már ebéd előtt rátettem évszázada halott ükanyám sírjára. Még számban érzem Goldene hallevesének fenségesen finom ízét. A leves után megmaradt kenyérdarab utolsó falatjait majszolom. Nézem az öreg kóser étterem berendezését, minden a régi: a csipketerítők az asztalon, a székek, a pohárszekrények, a kopott barna réz gyertyatartóval díszített pianínó.
A Lehet Más a Politika komoly sikert ért el az áprilisi választásokon. Magyarországon elsőként jutott be az Országgyűlésbe zöld, vagy pontosabban fogalmazva: ökológiai párt. Az LMP újonc létére magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a szavazatok közel nyolc százalékát szerezve meg. Emeli a siker jelentőségét, hogy számtalan zöld párt próbálkozott már Magyarországon a parlamentbe jutással, de legtöbbnek már a nevére sem emlékszünk.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.
Az ENSZ-testület jelentése megállapította, hogy a tavaszi flottilla-megtámadás brutális volt. Mi annak idején kimondtuk a támadásról, hogy jogsértő, és fölöslegesen keménykezű volt. Ugyanakkor az is belátható, hogy a flottilla valószínűleg tovább haladt volna a nemzetközi vizekről a Gázai-övezet felé. Miután a segélyszállítmány még a tragikus összecsapások után is gond nélkül eljutott a Gázai-övezetbe, az is belátható, hogy a flottilla provokációja egyszerű antiszemita akció volt.