A palesztin állam egyoldalú elismertetéséért indított kampány
értékválasztás elé állítja Európát és benne Magyarországot. Eláruljuk-e
múltunkat, zsidó-keresztény értékeinket, melyeken civilizációnk, az
alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok garantálását célul tűző
politikai rendszereink, a szabad világ nyugszanak? 

Aggodalmát fejezte ki kedden Izraelnek az amerikai külügyminisztérium
több olyan személlyel kapcsolatban, akiket a zsidó állam sok más
bebörtönzött palesztinnal együtt szabadon bocsátott azért, hogy a Hamász
palesztin szervezet elengedje a fogságában lévő Gilád Salit izraeli
katonát. 

Meglehet, politikai megfontolások is álltak a Netanjahu kormány döntése
mögött, hogy 1027 palesztin foglyot cserélnek ki Gilad Salitra, az öt
éve foglyul ejtett izraeli katonára, de a döntés mégis mélyen gyökerezik
a zsidó gondolkodásban az élet szentségéről. 

Vasárnap este írták az utolsó betűket abba  a tóratekercsbe, amit a Frankel Leó úti zsinagóga kapott adományként.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a 2012. január 1-én életbelépő
új egyházi törvény ellenére továbbra is hitközségnek, vagyis vallási
szervezetnek és nem egyesületnek tekinti magát, és bízik benne, hogy a
Parlament döntése alapján jövőre is egyházi státuszban tud majd működni.
 

Terroristákat is elengednének az izraeli katonáért cserébe. A Legfelsőbb bíróságon támadják a döntést.

A villamost működtető City Pass konzorcium törvénytelennek nyilvánította
a sztrájkot, és a munka azonnali újrafelvételét követelte. Végül
megegyeztek, hogy a villamosok újraindulnak – ami meg is történt hétfőn
-, és tárgyalások útján próbálják megoldani a konfliktust. A
villamosvezetők arra panaszkodnak, hogy olykor naponta 10-12 órát is
dolgozniuk kell, ami veszélyezteti a közlekedésbiztonságot.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Itt járt közöttünk a Führer. Olaszliszkán menetelt, bajtársak és szimpatizánsok között.

Abu Obajda, a Hamasz fegyveres szárnyának a szóvivője közölte, hogy
addig folytatják az emberrablásokat, amíg ki nem szabadítják az összes
palesztin foglyot. 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Pressburger fivérek kalandos életéről, a pesti nyolcadik kerülethez fűződő kapcsolatáról, valamint nemzetközi színházi karrierjéről is mesélt nemrég Giorgio Pressburger a Szombatnak. Most új regényéből közlünk részletet.

A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.

Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország utasítsa el a tárgyalásos megegyezés nélküli Palesztin állam megalakítását célzó egyoldalú javaslatot. Mint fogalmaznak: „Izrael és mi magunk is támogatjuk a két állami megoldást, de ennek békeszerződés keretében kell létrejönnie”.

Két osztrák írószervezet csatlakozott a Csurka István és Dörner György
kinevezése miatt tiltakozókhoz egy keddi bécsi közlemény szerint.

Traian Basescu államfő üzenetében kifejtette: ez a megemlékezés annak a
szomorú történelmi múltnak a vállalása, amely a román zsidók Dnyeszteren
túli területre való deportálásának kezdetét idézi fel, azt az
időszakot, amikor embereket egy ideológia nevében áldoztak fel. 

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője hétfőn bejelentette: a Gáza
északi részén történt detonációra akkor került sor, mikor a gázai
terrorista bombát akart elhelyezni az Izrael déli közösségeit a Hamasz
uralta Gázától elválasztó biztonsági kerítés mellett. 

Egyúttal azzal vádolta az izraeli hadsereget, hogy miközben a
telepeseket nem képes megfékezni, mindig gyorsan cselekszik, amikor a
palesztinok ellen kell erőt alkalmaznia. Rupert Colville, az emberi jogi
főbiztos egyik szóvivője hangsúlyozta, hogy Izraelnek kötelessége
megvédeni a palesztin civileket és azok vagyonát.

Forrás: Klikkhír 2007. november 10. Százhúsz éve, 1887. november 10-én született Arnold Zweig német író, esszéista, költő. Sziléziában, a mai Lengyelország területéről származott.       Arnold Zweig   Az I. világháborúban önkéntesként, majd haditudósítóként … Tovább »

A hat éve a Hamasz fogságában sínylődő Gilad Salit napokon belül kiszabadulhat. A jó hírt maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelentette be, nem sokkal azután, hogy Abu Obeida, a Hamasz katonai szárnya részéről közölte ezt.