Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban.
Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk … Tovább »

Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora?

Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot … Tovább »

Izraelből jönnek a dollármilliók
Gombátlanítás, speciális acéllemez szigetelés, 4 millió dollár, vörösrézlapok a tetőre. S hogy e néhány össze­vissza kavart szó hova illik, a fővárosban jövő-menő em­bernek nem kell magyarázni, hiszen azonnal beugrik a kép: Budán készül … Tovább »

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »

Hiperérzékenység
Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »

Ki tanítson az Abonyi utcában?

Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Több­ségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osz­tályának számító polgári, Budapesten … Tovább »

Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult ökumenikus rádióműsor, a Pax Rádió is. Tulajdonképpen mit takar ez az elnevezés? – kérdeztük Landeszman György főrabbit, aki az egyházak … Tovább »

Az egykor híres, ma inkább hírhedt Benedek István pro­fesszor szerint „hazánkat külső és belső ellenség veszi kö­rül.” Ehhez hasonlóan sajátos összefüggések hallhatók ki a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiből is. A Panoráma riporternője legutóbb például … Tovább »

Kilencszáznegyvenhat évvel ezelőtt, az 1046. esztendő nyarán így fogalmazott Gellért csanádi püspök, a Szent István halála óta tartó nyugtalanságokat tapasztalva:
„A legközelebbi napokban veszélyes idők fognak bekövetkez­ni, fanatizmustól feltüzelt tömegek lábbal tapodják … Tovább »

Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenysé­géről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” – teszi fel jogosan a kérdést – dr. Péntek László bí­rótól elvették a Szent Korona és annak szerkesztője, Romhányi ügyének tárgyalását (a … Tovább »

Nagymosás – agymosás?
A lap márciusi számában megjelent Kárpótlás vagy kárpotyogtatás? című cikkel kapcsolatban, a tárgyban eljáró mi­niszter kijelentésére kívánok reagálni.
Elsősorban arról van szó, hogy a nyugdíj kiegészítés min­den jogosultnak jár azon a címen, hogy … Tovább »

Szegő Krisztina interjúja Zwack Péterrel

Amikor Zwack Pétert, a Zwack Unikum Kft. tulajdonosát felkerestük, még mindenki a közelgő peszáhra készülődött. Ennek jegyében tettük fel a kérdést: „Mit csinált Ön tavaly ilyenkor”?

Feleségemmel egy szeder estét rendeztünk … Tovább »

Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. élet­évembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod köz­ségtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémü­letben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »

Budapesti beszélgetés Randolph L. Brahammal
New York Város Egyeteme politikai tudományok tan­székének vezetője Randolph L. Braham, aki a magyar vészkorszakról írt művével lett világhírű, szóhaszná­latából lett nemzetközi fogalommá a holocaust kife­jezés. A tudós a közelmúltban … Tovább »

Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszám­adó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »

Napjainkban jelentősen megnövekedett az igény a magy­arországi zsidóság történetére vonatkozó, megmaradt iratok összegyűjtése és kutathatóvá tétele iránt. Ezért Landeszman György főrabbi úr, a levéltár igazgatója támogatásával a Ma­gyar Zsidó Levéltárnak az Országos … Tovább »

Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tar­tozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, tör­vényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji szár­mazása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »