Összesen 21,895 találat (20081 - 20100) : T. E..
(Lovas Nagy Anna-Raj Ráhel-Raj Tamás: Amit tudni kell a zsidóságról, Makkabi Kiadó, 1995, 175 oldal, ár nélkül)
A recenzens első mondatában kénytelen ellentmondani a könyvet kitaláló, azt szerzőként, szerkesztőként is jegyző tudós rabbinak, aki utószófélében azt közli, … Tovább »
(Róbert László: Zsidónak születni. T-Twins Kiadó, 1994, 184 oldal, ára 297 Ft)
Róbert László, az ismert újságíró nagyon jó kis könyvet írt. A címe nem az, mint ennek a kis ismertetésnek, hanem: Zsidónak születni. Mégis arról szól, hogy akit a zsidóság közé pottyantott … Tovább »
A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei
Miként a korábbi években, az idei filmszemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsával foglalkozó játék- és dokumentumfilm. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »
Berlini filmfesztivál ’96
Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói … Tovább »
San Francisco, Seattle, Boston
Az ügy 1982-ben kezdődött San Franciscóban, mikor egy retrospektív vetítésen bemutatták Paul Wegener 1920-ban készült klasszikus némafilmjét, a Gólemet. A némafilmhez aláfestésként rockzenét játszottak, ami a fiatal amerikaiaknak tetszett, … Tovább »
Tel-Aviv
Az izraeli film (1990-1995)
Válságban az izraeli filmgyártás, nincs elég pénz, az állami támogatás minimális! – halljuk különböző rendezők kétségbeesett kiáltásait. Bár világjelenségről van szó, az izraeli helyzet annyiban kivételes, hogy az állami szervek, … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
A század elején alapították, ma Izrael első nagyvárosa. Bár néhány óriás, mint a Salamon tornya, a gyémántcsiszolók háza már most is csúfítja, és a mi lakótelepeinkre emlékeztető típusháztömbök is találhatók itt, mégis az 1930 és 1980 között épült házai, fasorai, parkjai … Tovább »
Kiből lesz Izraelben kneszettag?
A régi időkben Izraelben a „szivarfüstös hátsó szobákon” keresztül vezetett a jelölt útja a Kneszetbe: ha fel akart kerülni a két nagy párt egyikének képviselőjelölt-listájára, a párt befolyásos személyiségeivel kellett kapcsolatba … Tovább »
77 EZER ÚJ OLÉ Ennyien érkeztek 1995-ben az országba, 85 százalékuk a FÁK államaiból jött: Üzbegisztánból 5960, Azerbajdzsánból 2950, Belorussziából 4010, Kazahsztánból 3370, Moldáviából 2270, Grúziából 2200, Türkmenisztánból 340 személy, 44 350 pedig Oroszországból … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az állam védelme alá helyezi. Mindez jelentős szemléletváltozást tükröz, miután Izraelben … Tovább »
A híres vilnai YIVO Intézet könyveinek útja – 1941-1996
A New Yorkban székelő YIVO Intézetbe ez év januárjában 26 ládányi dokumentum és egyéb tárgy érkezett Litvániából. A hajdan Vilnában (ma Vilnius) működő híres intézet anyagának maradéka ez, amit Avraham Szuckever … Tovább »
ZÁGRÁB A kommunista Jugoszlávia utódállamai megállapodást kötöttek az amerikai Holocaust Memorial Museummal, hogy eljuttatják Washingtonba a zsidókra vonatkozó, 1945 előtti dokumentációkat vagy azok másolatát. Elsőként Zágráb adta át a háború alatti horvát bábállam, a „Független … Tovább »
A BANKÁROK HALLGATÁSA ELLENÉRE
Múlt havi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a bankárok közötti tárgyalások megszakadtak a svájci bankokban a háború előtt és alatt elhelyezett, a zsidó tulajdonosok és örököseik elpusztítása miatt … Tovább »
David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújtanak. Schneider, aki … Tovább »