Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött.

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

Csaknem harminc határon túli és mintegy negyven hazai zsidó hitközség képviselőinek részvételével kezdődött meg a debreceni hitközség és határon túli testvérhitközségei 15. nemzetközi konferenciája csütörtökön a Debreceni Egyetemen.

– Valódi szembenézés helyett hetven évig próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni és felejteni. Ám bekövetkezett, amitől talán mindannyian tartottunk: „növeli, ki elfödi a bajt” – mondta Botka László polgármester a szerdán kezdődött kétnapos szegedi holokauszt … Tovább »

Az amerikai hadsereg 1945. május elején szabadította fel Németországban a mühldorfi lágert,

Bojár Gábor, a hvg.hu internetes oldalon nyílt levélben szólította meg Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét.

A levél szerzője többek között úgy fogalmaz – „Nagyon fáj, hogy nem Tőled, aki a magyar zsidóság képviselőjének vallod magad, hanem a tőlem egyébként távol álló … Tovább »

mondta a Noé-ról a rendező, Darren Aronofsky.

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Kemény szavak Michal Gavish kiállítása elé

“A kommunizmus bűneit mindenkinek, a bal- és a jobboldalon, valamint a középen állóknak is egyaránt el kell ítélniük.” 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori fővárosi lakóháza előtt tartott … Tovább »

Párbeszéd és vita zajlik a kormány és a zsidó szervezetek között. Fájdalom kimondani, de a megegyezés elmaradásával, a bojkottal legrosszabbul a magukat zsidónak vagy zsidó származásúnak valló magyarok fognak járni. Ezért szorítok a kompromisszumnak.

A kormány idióta határidőt szabott, fizikailag és intellektuálisan is lehetetlen, hogy április közepéig elkészüljön a kiállítás a Sorsok Házában – állítja Gerő András, aki ettől eltekintve támogatja a tervet. Karsai László szerint az áldozatok emlékének arculcsapása, hogy Schmidt Máriát nevezték ki az intézmény vezetőjévé.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

–
Kavarognak a hírek és olykor az indulatok is mintegy 5 milliárd forintból épülő Sorsok Háza körül. A nepszava.hu most változtatás nélkül hozza Schweitzer József
nyugalmazott Országos Főrabbi levelét.
–
Noha nem kérdeztek meg, szeretném elmondani a véleményemet a Józsefvárosi … Tovább »

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

„A zsidóság nagy újítása nem az egyistenhit, hanem az, hogy ebből le is vonjuk a következményeket.”

A Mazsihisz vezetésében történő katartikus változások lehetővé fogják tenni a szervezet presztízsének helyreállítását – jelentette ki Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

A német külügyminiszter a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésének második napján szólalt föl.

Mi tudjuk, nincs szabadság emberi méltóság nélkül. Ezért a mi nemzedékünk nem fogja eltűrni, hogy hazánkban bárkit származása vagy vallása miatt emberi méltóságában megsértsenek, és ezzel megtapossák a szabadságot, amiért együtt küzdöttünk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) közgyűlésének megnyitóján, Budapesten.  Az alábbiakban az elhangzott beszédet közöljük.
 

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI