Összesen 260 találat (241 - 260) : Török Sándor.
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről
A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »
Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában
Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.
Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondolná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mindössze száz tagot … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
Beszélgetés Hegedűs Gézával
NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház melletti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csábítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” életével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és kifejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és események kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet … Tovább »
Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidókról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határozták, (hogy a Magyarország és kapcsolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »
Buda visszavételétől 1840-ig
BUDA ELESTE után gyors ütemben dőlt meg a török uralom Magyar- ország ‘területén s a királyság hatalmának helyreállításával egyidejűleg teljesem megváltozott a zsidóság helyzete is. I. Lipót császár buzgó és hithű katolikus, ki birodalmában polgári … Tovább »
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig
A MOHÁCSI VÉSZT követő idők háromfelé szakították az addig egységes országot s e három terület politikai struktúrájának megfelelően különbözőképpen alakult a zsidóság sorsa is. A zsidók sorsa legsúlyosabb a nyugati részen, … Tovább »
Olvasom a SZOMBAT ’90. januári számában Németh Sándor: Csak a bűnbánat szabadíthat fel c. írását. Legyen szabad ehhez néhány megjegyzést fűznöm.
A cím – amint az a 3. bekezdésből kiderül – a Holocaustbéli, zsidókkal szemben elkövetett bűnökre utal. Az ebben való részvétel … Tovább »
TALÁN SZOKATLANNAK, kissé erőltetettnek tetszik ez az összetett szó: kistörténelem. Azokat az eseményeket szeretném kifejezni általa, amelyek az utóbbi években, évtizedekben itt, Magyarországon, a közelünkben zajlottak és zajlanak. Mondhatnám úgy is: a két világháború között, … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)