Összesen 268 találat (181 - 200) : Török Sándor,.
Solymosi Frigyes / 2007. augusztus 11. A Jobbik által létrehozott Magyar Gárda Egyesület Vona Gábor, a szervezet elnöke szerint leginkább az egykori leventemozgalomra hasonlít: lőgyakorlatokat fognak tartani és elsődleges céljuk a haza védelme. A lövészegyletek megalakításának gondolatát … Tovább »
2007. augusztus 9. Azt mondja, a magyar politika olyan, mint a magyar ember: ha veszít, rettenetes pánik, hisztéria tör ki rajta, összevissza beszél badarságokat. A Popper Péterrel készült beszélgetés első részét most, a másodikat jövő heti számunkban olvashatják. … Tovább »
Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.
Ortodox tanító az állambiztonság fogságában
A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően meghatározó családból származott.1 Nagyapja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »
NOVÁK ATTILA
Csapdák és remények
A magyar zsidó történetírás objektív és szubjektív feltételei
A Büchler Sándor Baráti Társaság és a Judaica Alapítvány konferenciafelhívása fontos kérdéseket vetett fel.* A magyar zsidó történetírás ugyanis már régtől fogva nem … Tovább »
Bárdos Pál
Emlékkönyv
(részletek)
Traiskirchen
Az ezerkilencszázhetvenes évek elején kisgyerekkori önéletrajz formájában készültem megírni a deportálásunk történetét. Beszéltem a tervemről anyámmal, segítségét kértem. Hatvanéves kora után egészsége megroppant, … Tovább »
„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »
Barátok, ellenségek, társtettesek
(Kertész Péter: A Komlós, Ulpius Ház, 2002, 471 old, 1980 forint)
Néhány nap elég volt rá, hogy befaljam Kertész Péter Komlós Jánosról született tarka kötetének közel ötszáz oldalát. A szövegfolyamokká szerkesztett, közel háromtucatnyi, … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával
Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.
Hadd … Tovább »
Esztertáska
Az ősz beköszöntével, az ünnepek elmúltával jól esik felidézni a nyári emlékeket. Munkatársaink sokfelé jártak a nyáron, s így beszámolóikból megismerhetjük a moldáviai és a szlovéniai zsidó nők helyzetét, valamint beszámolót olvashatunk a ravensbrücki … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Rekviem gyermekkoromért
Amikor utazom, szép tájakon járok, eszembe jut Halas, és amúgy félkomolyan megjegyzem: „Azért Halas mégiscsak szebb.” Ha gyaloglás közben egy távolságot kell felbecsülnöm, mondjuk egy kilométert, számomra akkor is a halasi Kossuth utca és … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Prés alatt
Az alábbi (némi rövidítéssel közölt) jelentések a Hatnapos Háború utáni évekből valók, amikor a magyar kormány szovjet utasításra megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, és így szertefoszlott a magyarországi zsidóság azon reménye, hogy a hatvanas … Tovább »
A Szövetség Fiai Magyarországon
A B’nai B’rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve
I.
A B’nai B’ríth (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az ős-B’nai B’rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban. Tizenkét New York-i … Tovább »
A héber és zsidó címszavak a Világirodalmi lexikonban
A Világirodalmi lexikon ma a Föld legnagyobb irodalmi lexikona. Az Akadémiai Kiadónál jelent meg 1970-1996 között.
A tizenkilenc kötetben találunk arámi, görög(-zsidó), héber, izraeli, jiddis, zsidó stb. összefoglaló … Tovább »
Ugyanaz a kor, más hangon
Bächer Iván: Rötur; Göncöl Kiadó, 1997. 209 oldal, 699 Ft.
Család: szentség és átok. Akiknek mindent köszönhettünk, és akiket nem válogathatunk meg. Azok, akikre mégis először és utoljára bizton számíthatunk – minden belviszály ellenére is. … Tovább »
Az utolsó „jugoszlávok”
Zsidó menekültek a bombázott Szerbiából
A Peszach előtti napokban nem hivatalos csatornákon terjedt zsidó körökben a hír: zsidó menekültek érkeztek Budapestre Szerbiából… A Bálint Házban kaptak átmeneti szállást, matracokon és a Scheiber … Tovább »
A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve
Kisebb vidéki városaink közül – többek között – nagykörösön, ebben a 25.000 lakosú városban igen aktív zsidó közösségi élet folyik. Évek óta „regionális” központként ide gyűlik össze a környező városok, falvak, települések … Tovább »
Hiányjel
Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után
1945 tavaszán még alig ért véget a háború, szinte el sem kezdődött a romok eltakarítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a harcok és a fasizmus … Tovább »