Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

avagy: Lefitymálva vidéken

Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből jelent meg válogatás.

2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.

 Kiállítás a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület fennállásának 100. évfordulójára

Egy kutatócsoport szisztematikusan gyűjti a pártállami időszak zsidó ügyekkel kapcsolatos dokumentumait. Már azt, ami megmaradt belőlük.

CSAK CSAJOK…  –  NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.

Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.

Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa

Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli … Tovább »

Levéltár – Csipkerózsika álmából
Ez év júliusában a Magyar Zsidó Levéltár felébresztette Csipkerózsika álmából, és gördíthető polcokra és fiókokba helyezte ritka kincseit, dokumentumait.

A Látványraktár egy három pilléren álló levéltári-múzeumi projekt része. … Tovább »