Antolij Gurevics, a II. világháború ismert orosz hírszerzője 95 éves korában elhunyt Szentpéterváron.

Beszélgetés a rendszerváltásról, illetve az aktuális politikai, társadalmi és emberi problémákról. Estünk érdekessége, hogy a meghívott vendégek beszélgetnek-vitatkoznak egymással és a közönséggel a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb problémáiról, kifejtik … Tovább »

Egy a harmincas években fajvédelmi dolgozatokhoz is felhasznált arcképcsarnok képezi az alapját Magyarország 2009-es Velencei Biennálén való megjelenésének. A zsűri Rényi András és Forgács Péter munkáját díjazta. 

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

Repedezik a hagyományos szociálliberális ideológiai tapasz: az antifasiszta szólam már nem egyben tartja a baloldali-liberális közeget, hanem megosztja azt.

Zentai Károly a vád szerint 1944-ben megölt egy 18 éves fiút, mert nem viselt sárga csillagot. A most 86 éves férfi kiadását három éve kéri Magyarország, egy ausztrál bíróság úgy döntött, hogy kiadják. Ha Zentait hazahozzák, szinte bizonyos, hogy a repülőtérről fogdába viszik. 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

Torzításoktól és valótlan állításoktól hemzsegő írás jelent meg a Magyar Nemzet június 7-i számában. „Botrányos terv a zsidók kárpótlására” – ordít a cím az első oldalon, s a hangulatkeltő illetve valótlan állítások mindjárt a kétmondatos bevezetőben elkezdődnek. „Külföldre juttatnák a magyar adófizetők pénzéből a kormány által felajánlott legújabb holokauszt-kárpótlás nagy részét” – indul az írás.
 
 

„Egy percig sem éreztem magam veszélyben. Egyetlen egyet tudtunk: hogyha kell, szó nélkül meg tudunk halni. Fegyverrel jártunk, amit az ágy mellett tartottunk. Egyszer vettem részt harcban. Lőttek ránk besáncolt arab katonák és kaptunk egy parancsot, hogy azt a hegyrészt meg kell tisztítani az araboktól. Megtisztítottuk. De akiket ott találtunk, ha élt, ha nem, a lábánál fogva össze volt kötözve, úgyhogy ha akart volna, sem tudott volna menekülni.”

  Nol/2008. június 12. Cégérük: Budapesti Zsidó Színház. Programszerűen fontos mindhárom szó. Budapestiek, akik itt és most élnek, írnak, közönséget gyűjtenek maguk köré. Zsidók – vagy a zsidó kultúrával rokonszenvezők. És színházat csinálnak. Színházat, nem elkülönülést, … Tovább »

Kertész Melinda/Transindex 2008. június 8. Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség, aki Kloysenburgnak hívta a várost. De az erdélyi zsidók tragédiája is hiányzik a köztudatból: a magyarok el voltak foglalva a sajátjukkal. Az asztalon fényképek tucatjai hevernek. A fotókon a már névtelen … Tovább »

Forrás: HVG 2008. május 26. / Shiri Zsuzsa – Jeruzsálem Kevesen tudják, hogy Raoul Wallenberget a War Refugee Board nevű szervezet küldte Budapestre, amelyet az amerikai kormány hozott létre 1944 januárjában. Egy Palesztinából érkezett huszonéves fiatalember, Hillel Kook szervezte meg, … Tovább »

A zartkor.hu interjúja Vajda Róberttel, a Zsidó Színház rendezőjével Forrás: Zártkör 2008. május 23. “Nekünk nincs kultúránk ahhoz, hogy elfogadjunk valakit csak a tekintélye miatt, a zsidó hiszi, hogy felette nem áll más, csak az Isten.” Mikor alakult a Zsidó Színház? 2002 Augusztusában … Tovább »

A váci zsidó hitközségről márciusi számunkban megjelent cikkünk készítése idején megkerestük dr. Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét is. Lapzártánk után érkezett válaszát, a hozzá intézett kérdésekkel, illetve az azóta történtekkel kiegészítve, alább közöljük.

Tisztelt … Tovább »

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Suchman Tamás visszautasítja a házbizottság döntését.Elhangozhat-e imádság az Országgyűlés plenáris ülésén? A házbizottság egyhangú döntése szerint nem, Suchman Tamás szerint viszont igen. A frakcióvezetőkből és a Ház vezetéséből álló testület csak ahhoz járult hozzá, hogy napirend előtt a képviselő megemlékezhessen a holokauszt áldozatairól, a gyászima azonban nem hangozhat el.

A Németországban rendkívül nagy tekintélynek örvendő Konrád György magyar író kapja ebben az évben az 1945-ben elhunyt, világhírű osztrák költőről és drámaíróról, Franz Werfelről elnevezett emberi jogi díjat – jelentette be csütörtökön Wiesbadenben a díjat odaítélő, kitelepítésekre emlékeztető berlini központ alapítványának elnöksége.

Forrás: Dunántúli Napló 2008. március 29. / Mitzki Ervin Pécsi tisztelőinek meghívására a közelmúltban Pécsre látogatott prof. Schweitzer József ny. országos főrabbi. A találkozás lehetőségéről értesülve nagyszámú érdeklődő töltötte meg a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő … Tovább »

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.