Összesen 468 találat (381 - 400) : Tábor Béla.
Zsidó kultúra Európában: szerepe és értéke a zsidó azonosságtudatban*
1.
Ahol és amikor ma zsidó kultúráról ejtünk szót, ott és akkor általában nem a hagyományos értelemben vett zsidóságra gondolunk. Zsidó kultúráról a hétköznapok valóságában akkortól beszélünk, … Tovább »
LENGYELORSZÁG
Ez volt az az ország, ahol a támogatást nem a fiatalok, a gyerekek nevelési feltételeinek megteremtésével I kezdte, hanem az öregekről valói gondoskodással. Krakkóban, a XVII. században épült zsinagógában azzal fogadta néhány aggastyán, hogy szinte már csak ők … Tovább »
A bombamerényletek és a palesztin állam
„Ó Allah, pusztítsd el Amerikát, mert a cionista zsidók irányítják… Azok az otthonok, amelyeket a zsidók építenek, Allah segítségével az araboké lesznek. Allah megbosszulja prófétáját a gyarmatosító telepeseken, a majmok és … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
A Szombat hasábjain különös vita bontakozott ki a kisebbségek védelméről. Az előkelő tárgy persze nem téveszthet meg senkit A Szombat című közlöny, némi szeméremmel, a zsidó identitás problémáit feszegeti. Elébb egy olvasólevélben jelentkezett eddig jórészt ismeretlen szerzője, … Tovább »
Március óta jelennek meg Világ rovatunkban beszámolók a svájci bankok különös betétjeiről. Kezdetben azokról az elárvult kontókról írtunk, amelyeknek gazdái a holocaustban elpusztultak, örököseik nincsenek, vagy nem tudják tulajdonjogukat bizonyítani, majd közzétettük vezető … Tovább »
Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptemberi számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megjelent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájában (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, történeti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.
Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Gimes Katalin: Negyvenhét vers
Götz Eszter: Tükör és emlékezés
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés* II. rész
Tábor Ádám: Apokalipszis
A zsidóság szellemi közösség
Hochmá és logosz
A biblicizmus: a második személy elsőbbsége
Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat … Tovább »
A „gálut” nemcsak „száműzetést” jelent. A héber szónak van egy második jelentése is: a „rejtett felfedése”. Görög szóval: „apokalipszis”. (Tábor Béla)
szádból szó kiűzetése
a rejtett rád-tárulása
szakadék test-ruhája
te kitakart tekercs
főnév … Tovább »
Közösség
Azt, amit a bibliai teremtés-mítosz úgy fejez ki, hogy kezdetben csak egyetlen ember volt, tehát az individuáció előtti állapotként, a valóságban csak a közösség realizálhatja.
A bibliai „Ádám” tehát az emberi közösség ideája. A biblicizmus alapkövetelménye … Tovább »
A „megismerés” biblikus-erotikus értelmében („Ádám megismerte Évát”): a dialektika philóni meghatározásának második része („az egységes hasadásával” szemben az „ellentmondó részek megismerése”).
A megismerés szakadékot tételez fel, amely áthidalható (vagy … Tovább »
A második személy
Énekek éneke 8,6: ״Mert erős a szeretet, mint a halálכי־עזה כבלוח אהבה,״
Ez azt jelenti, hogy a ״Te” ugyanolyan erős (= nem gyengébb!), mint az ״Én”. És ebben rejlik – ebben van elrejtve – a nagy ezotérikum, és az élet titka és a halál titka, … Tovább »
Az ember elveszti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja összetákolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott felelet sincs.
Középiskolás korában egyik, szélsőséges gondolkodásáról ismert tanára megkérdezte Tábor Bélát „Te mi akarsz lenni, fiam?” A tanár … Tovább »
Tábor Béláról
Valamelyik éjszaka álmomban benyitott az ajtón, nagyon komoly arccal nézett rám, mint mindig, amikor fontos dologról akart beszélni. Csak a mutatóujjával intett némán, hogy jöjjek át a szomszéd szobába.
Azután felébredtem. Sokat töprengtem az álom értelmén. … Tovább »
A leghatározottabban tiltakoznék Hernádi Miklósnak a könyvemről írott (Egy fénykép Berlinből), a Szombat novemberi számában megjelent kritikájában felsorolt gyanúsítgatásai, előítéletekkel és személyeskedésekkel átszőtt feltételezései ellen – tiltakoznék, mondom, … Tovább »