Ez hihetetlen! – szaladt ki döbbenten az amerikai katonák száján, amikor 1945. április 29-én a dachaui koncentrációs táborban a hullahegyek és a legyengülten vánszorgó foglyok között az egyik barakkban felfedeztek hét asszonyt hét csecsemővel.

Előző nap, az utolsó „appelen” … Tovább »

“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »

Az első zsidótörvény hatálybalépésének hetvenötödik évfordulóján, Budapest Főváros Tarlós István vezette Önkormányzata úgy határozott, hogy utcát nevez el a II. kerületben Horthy Miklós kedvenc írónőjéről, az antiszemita és rasszista Tormay Cécile-ről. 

A homoszexuálisokkal … Tovább »

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása. 
 

Darányi Kálmán miniszterelnök, az első zsidótörvény beterjesztője
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A cionista mozgalmakról, valamint a kibucok kelet-közép-európai történetéről szinte alig tudunk, pedig a két világháború között, illetve a holokauszt után az Izraelbe kivándorolni szándékozó zsidó fiatalok számos esetben helyi szinten próbáltak felkészülni a kivándorlásra, … Tovább »

Interjú Ungváry Krisztiánnal

Ma van az első nap, amelyet külön kell töltenem a páromtól, Matantól – aki ügyeletes gyermekorvos -, amióta elindult ez az őrület, és egy szemhunyást sem aludtam egész éjszaka. Végül felkeltem hajnalban, és úgy döntöttem, összeszedem egy kicsit a gondolataimat. Kávézom. Hallgatom a rádiót. Szól a zene. Egy pillanatra megszakad. “Vörös riadó Ashkelonban. Vörös riadó Ashkelonban.” Majd ismét felcsendül a dal. Nem figyelek rá, hogy helyesen írjak, nem rendszerezem a gondolataimat, nem cikket, vagy esszét írok, csak írok, írok, írok, mert írnom kell.

Programsorozat a náci népirtás roma áldozatainak emlékére

„Csak az számít, hogy a történetek elhangozzanak és az emberek odafigyeljenek rájuk.”
(Kate Moira Ryan)

Három könyv. Három zsidó nõi sorstörténet; egy tizenhárom éves kislány, egy elfeledett író, aki rejtélyes körülmények között a zajló Dunába veszett, és egy pszichiáter, … Tovább »

Huszadik századi traumáink

A kassai gettó parancsnoka másfél évtizedig zavartalanul élhetett Budapesten

Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt – jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A gyanúsított tagadta bűnösségét, ugyanakkor kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

A Jobbik erkölcsrendészei, úgy látszik, szemet hunynak báró Tormay Cécile nemzetes asszony szexuális beállítottsága felett. Mindegy nekik, férfit vagy nőt szeretett, csak zsidózzon. Most nem zeng a „Mocskos buzi!”, meg az árpádsávosok hasonló dörgedelmei.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Laczó Ferenc
 
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.