Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Az államigazgatás segítségét kéri a Radnóti november 26-i rendezvényén dr. Mezey Barna, az ELTE rektora, dr. Molnár Katalin az iskola igazgatója és Zoboki Gábor építész, egykori diák.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Jobbikkal kapcsolatos karantén-politikáról egy megállapítás bátran tehető: csőd.

A náci birodalom második emberének volt egy merőben más természetű fivére is.

A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Karsai László történész beszéde a 2014. március 19-i Holokauszt-megemlékezésen

A kérdést jó harminc éve akkor hétéves fiam tette föl holokauszt túlélő történész apámnak, aki elgondolkozva nézett unokájára. A fogaskerekű vasút lassan haladt velünk a Normafa felé, kirándulni … Tovább »

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Az 1944-es német megszállás áldozatainak szánt emlékmű projektje hatalmas vitákat váltott ki.Az alábbiakban a Mandiner összeállítását közöljük.

Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

Meddig ember az ember? Ezt a kérdést feszegeti Szász János legújabb rendezése. Az Álomkommandó bemutatója előtt beszélgetett vele a Ványabácsi blog. Lapszemle.

Eszenyi Enikő kért fel, hogy rendezd meg Sütő András Az álomkommandó című drámáját. Ismerted korábban a darabot?

Nem, … Tovább »

Az MTK és a zsidóság viszonyával kapcsolatban szembetűnő, hogy az egyesület ugyanúgy nem nézett szembe a saját történelmével, mint az egész ország.

A múlt század elején nemcsak hittestvérei, hanem a környék lakói is meghökkenve néztek a Kiskőrösön élő Schwarz Sándorra, amikor a község mellett 70 katasztrális hold földet vásárolt. Az új földtulajdonos szakított elődei, rokonai öröklődő tevékenységeivel: a kereskedelemmel, … Tovább »