Összesen 466 találat (181 - 200) : Tábor Béla.
Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.
1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »
Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.
„Ha magyar író vagyok, miért nem vagyok része a magyar irodalomnak?”
Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita
Egyelőre beláthatatlan következményei lehetnek Moszkva és Ankara drámaian megromlott kapcsolatának az orosz gép lelövése után, de úgy tűnik, Izrael gazdasága, kereskedelme profitálhat a rossz viszonyból.
A katonai válaszcsapáson kívül Putyin elnök minden szinten frontot … Tovább »
Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.
Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.
A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.
Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija
Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.
A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között
A Kuruc.info internetes oldal mögött álló Varga Béla eltűnt az őt kereső amerikai hatóságok szeme elől. Bár a nyomravezetőnek komoly díjat tűztek ki, pontos információk nincsenek arról, hol bujkál. Többen sejteni vélik, hogy Kanadába menekült az Egyesült Államokban őt és feleségét fenyegető eljárás elől. Bár Kanada ki is adhatná, ha megtalálnák, de az ügy „csekély” súlyára való tekintettel ez egyáltalán nem biztos. Persze ha Varga úgy érzi, a nyomában vannak, Kanadából is továbbáll. És hova mehetne? Vajon a magyar állampolgárságát megtartó Varga viszonylag gyakori nevével el tudna tűnni Magyarországon?
Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.
” A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”
1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, … Tovább »
“Idén száz éves a Radnóti gimnázium épülete.” Ez az állítás már két éve is igaz volt, és még nagyon sokáig igaz is lesz.
A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.
A két, legszélesebb … Tovább »
Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója
Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.
Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »