Összesen 466 találat (1 - 20) : Tábor Béla.
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »
Apák nélkül – Nők és gyermekek a szegedi holokausztban címmel június 16-án nyitotta meg kiállítását a Szegedi Zsidó Hitközség a holokauszt 80. évfordulóján a Szegedi Zsinagógában.
A kiállítás koncepcióját és forgatókönyvét Ábrahám Vera, Frauhammmer Krisztina, valamint … Tovább »
Sós Endre szerepdilemmái
E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »
A holokauszt szegedi mártírjaira emlékeznek vasárnap, majd a következő hetekben a szegedi és a város környéki áldozatok deportálásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából – tájékoztatta a Szegedi Zsidó Hitközség az MTI-t.
Vasárnap délelőtt az egykori téglagyári gettó … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
„Nem a zsidókat kell emlékeztetni arra, hogy volt Holokauszt, hanem a többségi társadalmat”. A Zsidó Közösségi Fórum szervezetei elégedetlenségüket jelezték a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány emlékévi pályázati döntéseivel kapcsolatban, és konzultációt kezdeményeztek.
Magyarország … Tovább »
1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Részlet a szerző közeljövőben megjelenő „Az apám utolsó üzenete” című könyvéből.
Nem az én édesapámról van szó, ezért az idézőjel. Egy történet miatt választottam ezt a címet.
Kétezertizenkilenc telén régi zsidó temetőket fényképeztem Észak-kelet Magyarországon. … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
“A kaddis nem a halottakhoz járuló közlendő. A kaddist nem lehetne egyedül mondani. A kaddis az Úr dicsőítésére való imaszavak összessége. A nevem Arany Ármin.” Részlet az Ünnepi Könyvhétre megjelenő regényből.
Zsúfolt, bőröndökkel és zsákokkal megpakolt bérkocsival … Tovább »
A Mindenség megismerése – Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére c. könyv bemutatóját 2024. március 28-án tartották a Rumbach zsinagógában. A kötetben, amelynek szerkesztői Fenyves Katalin és Vörös Kata voltak, 37 szerző 32 tanulmányát olvashatjuk, amely a jól ismert … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
„A háború után két véglet volt: van Isten, mert túléltem, nincs Isten, mert ez megtörtént velünk.”
The March of the Living, Az Élet Menete egy olyan oktatási és kulturális rendezvény, amelynek célja a holokauszt emlékezetének megőrzése. Az 55 országot tömörítő nemzetközi … Tovább »
A világ lázasan keresi a „palesztin kérdés megoldását” – ami valójában a zsidókérdés megoldását jelenti számára. A palesztin nép „szabadságharca” a fél világ zsidóellenes indulatainak eredője.
Mindenki hallotta már azt a régi lózungot, amely szerint „Izrael … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »