Programsorozat a náci népirtás roma áldozatainak emlékére

A kassai gettó parancsnoka másfél évtizedig zavartalanul élhetett Budapesten

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

Néha úgy tűnik, mintha a pesti belvárosban minden hétre jutna valamilyen zsidó buli, előadás, beszélgetés. Fellendülőben van a fiatalok közösségi élete, vagy csak finomabb a kóser szilva, mint zsinagógába járni?
A rendszerváltás óta több generáció sétált ki a zsidó iskolák … Tovább »

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Korábban is láthatták Anne Frank alakját a panoptikumban, azt a szobrot azonban Hollandiából kapta kölcsön a német intézmény. A pozitív visszhang miatt saját viaszfigurát készítettek a német főváros számára. 

Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Éjjelente titokban dolgoztak. A tartományi miniszterelnöki hivatal
előtti teret biztosító rendőrök is úgy tudták, hogy topográfiai
kutatásokat végeznek. Jochen Gerz és az őt segítő egyetemisták a
Saarbrücken központjában felszedett makadámkövekbe több mint kétezer – a
náci hatalomátvételig – működő zsidó temető nevét vésték b

A nemzetközi világmegváltás, az emberi jogi és szociális mozgalmak után lefutott a kabbala őrület is: jelenleg a test és élettér optimalizálása tartja lázban a New York-i zsidó közösséget. A fenntartható fejlődés olyan központi kérdéssé vált, hogy a különböző irányzatok … Tovább »

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

Amikor a túlélő is meghal
A kilencvenedik életévében járó Ádám György jogász professzor utoljára
május elején állt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Egy hetvenéves magyar
zsidó asszony jogi képviseletét látta el, aki azt szerette volna, ha a
bíróság bocsánatkérésre kötelezi a magyar államot, amiért édesapját,
Weisz Józsefet, a Goldberger gyár egykori géplakatosát a dachaui
haláltáborba vitette.

Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »

Várnai Pált van, aki Paul Várnaiként ismeri, minthogy az ’56-os forradalom után Kanadába emigrált, s ott lett irodalomprofesszor. Számos írását, főként írókkal, tudósokkal készült interjúit a Szombatban is közöltük. Életeim című memoárkötetét, mely a Zachor Alapítvány gondozásában jelent meg, március 24-én, csütörtökön, 18.00-kor mutatják be a Bálint Házban. A szerzővel a bemutatón lapunk főszerkesztője, Szántó T. Gábor beszélget. Alább részletet olvashatnak a könyvből.

Egy – főleg az első világháború utáni – folyamatot vizsgálok, mely a
román kulturális és irodalmi életben, valamint a romániai zsidóság
szellemi életében zajlott, végigkísérte a romániai zsidóság életének
modernizálását, a romániai zsidó közösség egy fontos részének
akkulturációját, valamint szociális és kulturális integrálódását.
 

A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »

Konferencia az Amerikai Alapítványi Iskolában (Budapest VII. ker., Wesselényi utca 44.)

A békési fürdővárosban tartott minapi kerekasztal-beszélgetés nyomán újra indult a vita: legyen-e emlékszobája az itt élt zsidóságnak? Az erről szóló párbeszéd a rendszerváltás után indult meg, de azóta többször elakadt. Az egykori gyulai zsidóság részéről az ügyet felkaroló Diósi Lajos egyetemi tanár hangsúlyozta: Gyulán él ugyan néhány zsidó ember, de zsidó közösség nincs.
 

Mein Kampf címmel szombattól látható a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán George Tabori (Tábori György) bohózata; a darab egyik szerepében a betegsége után a teátrumba most visszatérő Törőcsik Marival.