Az állam az év elején ismeretlen összegért, csendben visszavásárolta a kőszegi zsinagógát a tulajdonosától, de az összedőlés határán álló műemlék épület renoválása még várat magára.

Különböző civil szervezetek, illetve magánszemélyek eddig 106,6 millió forintnyi állami támogatásról mondtak le a holokauszt-emlékévhez kapcsolódó projektjeik esetében. Az alábbiakban olvasható a bejelentők listája, illetve eredeti pályázati vállalásuk, amelyet a többség az … Tovább »

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

A Miniszterelnökség, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága javaslata alapján nyilvánosságra hozta a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 másfél milliárd forintos támogatásról szóló pályázati döntésjavaslatát. A pályázók a 2014-ben tartandó Holokauszt emlékévvel … Tovább »

A Szombathelyi Zsidó Hitközség saját erőből építtette újjá a már
balesetveszélyessé vált székházát, ebben kapott helyet a központ. Új
tereket alakítottak ki, megerősítették a szerkezetet, és a nyílászárókat
is kicserélték az épületen. Az avató ünnepségen beiktatták a közösség
új vallási vezetőjét is.

Már csak két szabad sírhely van az idén 175 esztendős szombathelyi zsidó temetőben. Lesz-e új temetője a hitközségnek? Mikor? És hol? Ma még erre senki sem tud válaszolni.

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
 

Forrás: Népszabadság 2008. április 28. / Hajba Ferenc Ideje van a kövek összegyűjtésének – ennek a bibliai idézetnek a szellemében kutatta fel a Nyugat-Dunántúlon, valamint Burgenlandban található zsidó emlékhelyeket, majd közölte kötetbe gyűjtve a róluk szóló dokumentumokat a … Tovább »

Az alábbiakban a zsidó felekezetek valamint a zsidó szervezetek számára az elmúlt néhány év adóbevallásaiban felajánlott egy százalékokról olvashatók összesített statisztikák. A felekezeti támogatást bemutató statisztikák megerősítik azt a – más felmérésekből is ismert – tényt, hogy a zsidóság túlnyomó része a magasan képzett, magasabb társadalmi státuszú, s így magasabb jövedelmű rétegekből kerül ki.

„Az embernek vállalnia kell önmagát”
Interjú Horn Gáborral, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával, az SZDSZ újlipótvárosi képviselőjelöltjével

Milyen családba született ön?

Pesti zsidó nagypolgári családban születtem. Apám és nagybátyám … Tovább »

Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)

Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallás­ban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael telje­sen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »

RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT

Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »

Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal je­lent meg a városok képében.

Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »