Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.

A német megszállás emlékművének felállítása helyett az ezeréves magyar-zsidó együttélésről nyitna kiállítást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

A történész egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította a Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi rendezvényén.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító … Tovább »

Hetven évvel a holokauszt után, a magyarországi Holokauszt Emlékévben a jeruzsálemi székhelyű Jad Vasem Intézet továbbra is keresi azokat a nem zsidó magyar állampolgárokat, akik saját életüket kockáztatva segítettek zsidó embertársaiknak, és ezzel megmentették őket a biztos haláltól a vészkorszak idején.

Adminisztratív akadályok miatt Thaiföldön rostokol húsz helyi béranyától született izraeli kisbaba, mert a délkelet-ázsiai ország törvényei szerint thaiföldinek számítanak, és nincs izraeli útlevelük – közölte az izraeli közszolgálati rádió.

A miniszterelnök a “tisztelet kultúrájára” emlékezteti a Mazsihisz vezetőit. Történészek tiltakoznak a szoborállítás ellen.

Kiállítás és oktatási program

Nehéz, de szükséges feladat a szembenézés a múlttal a holokauszt-emlékévben is, az egész társadalomnak fontos, hogy beszéljenek arról, milyen felelőssége volt a magyar államnak a történtekben.

Ezt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija … Tovább »

Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.

A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek.

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

Ilyen lesz a német megszállás emlékműve.

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

Egy kényesnek ítélt kiállítást halasztottak el Párizsban, az Egyesül Államok és Izrael is bírálta a döntést.

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.