Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.

Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.

2015. december 3-án látott napvilágot 25 rabbi aláírásával az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről. (Szövegét 2016. januári számunkban közöltük.) Megjelenése egybeesett a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű – a katolikus egyház és a nem keresztény vallások … Tovább »

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A migránsok és menedékkérők kezelését és az idegengyűlöletet találta a legnagyobb emberi jogi problémának Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A jogállam rombolását,  a sajtószabadság helyzetének romlását, a kormányzati korrupciót, a kisebbségek jogsérelmeit, az antiszemitizmust és a fogvatartottak helyzetét is felrója a jelentés.

Lehet-e egy arab zsidó?

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.

Langer Ármin, a Szombat olvasói számára is ismert szerző, a Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség, a Meleg büszkeség és számos más magyar- és németországi mozgalom aktivistája egyben a potsdami reformzsidó rabbiképző, az Abraham Geiger Kolleg diákja – volt.

Donald J. Trump elnökjelöltsége meghökkentette az Egyesült Államokat. Egyes amerikai lapok Hitlerhez hasonlítják, a Philadelphia Daily címlapján olyan szögből fotózták, mintha kezét náci üdvözlésre emelné, mások szerint úgy gesztikulál, mint Mussolini.

Jelöltségét sokáig … Tovább »

Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.

Vadas Vera, Zsidó Művészeti Napok vezetője reagált az új rendezvényről szóló írásunkra.

Rendkívül sok és rendkívül erőszakos antiszemita cselekmény történt Franciaországban – írja éves jelentésében a francia zsidó közösségek biztonságát felügyelő szervezet, az SPCJ. Mint írják, az antiszemita támadások jó részét már nem külföldi terroristák követik el, a terrorveszély mára inkább belföldi eredetű.

Minden kedves olvasónk, aki 2016-ra érvényes előfizetéssel rendelkezik, Benkő Ágnes és Wirth Péter: Ami megmaradt… Hegyaljai zsidó házak című hiánypótló kötetét kapja ajándékba kiadónktól, a Mazsikétől és a Szombat szerkesztőségétől.

Polkorrekt cenzúra?

Polkorrekt cenzúra?

Tisztelt Szerkesztőség!
Felháborodásomnak adok hangot, amikor írok Önöknek.