Tisztelt Olvasónk! Fizessen elő a Szombatra, ezzel is támogathatja a szabad sajtót és a zsidó kultúrát! 

2024-ben minden korábbinál nagyobb szükségünk lesz előfizetőinkre.

Mivel szűkülnek az elérhető támogatási források, feszültebb a politikai környezet, még … Tovább »

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, … Tovább »

Köves Slomó rabbi helyében mi nem hívtuk volna meg Tarlós István főpolgármestert az EMIH hanukai gyertyagyújtására, mert Csurka István visszaléptetése az Új Színház „intendánsi” tisztéből megkésett és felemás gesztus volt. Cikkünkre Köves rabbi válaszlehetőséget kért, és reflexióként, rövid bevezetővel a szerdai gyertyagyújtáson elhangzott beszédét küldte el, ahol Tarlós István volt a díszvendég.

A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet.
Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, … Tovább »

A búcsú mindig nehéz, de van úgy, hogy reménnyel is kecsegtet. Szerkesztőtársunk, Novák Attila történész több mint egy évtizeden át dolgozott a Szombat redakciójában. Nagy tárgyi tudására, megfontolt véleményére, kritikai gondolkodására mindig számíthattunk, akár belpolitikai, akár külpolitikai vagy történelmi tárgyú írásaira.
 
 

A szeptember 15-én zárult De Brooklyn nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!
 

A szerkesztőség által közlésre  alkalmasnak ítélt képek 2011 októberi számunk hasábjain, honlapunkon, valamint a facebookon is megtekinthetőek.
A képekre kattintva  láthatják a felvételeket eredeti méretükben.

A szeptember 15-én zárult De New York nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 db fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!

LOWER EAST SIDE: A NYOMOR EMLÉKE

Lower East Side fogalom, a zsidó bevándorlók nyomorától a három nemzedékkel később visszaköltöző unokák és társaik nemzedékéig, mely divatossá teszi a környéket. A Lower East Side Tenement, a bevándorlók emlékkiállítása a sokféle, egymás … Tovább »

Mert Ön elfogadó, kíváncsi, kritikus és építő ember.
Mert Ön akkor is megtartja értékeit, ha az Önt körülvevő gazdaság és a társadalom éppen nem kedvez az értékeknek.
Mert Ön szereti az igényes folyóiratot.
Mert Ön tudja, a Szombat folyóirat jó ügy.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Gólyalábas embereink és tűznyelőink Szombat-transzparenssel jelennek meg
szeptember 18-án, vasárnap délután a Bálint ház előtt, a Nyitott kapuk
rendezvényén. 

Arra biztatunk mindenkit, akinek New Yorkról eredeti látásmódú, jellegzetes hangulatot megörökítő fényképei vannak, különös tekintettel a város zsidó vonatkozásaira, küldje el az [email protected] címre augusztus 30-ig, a tárgyban a New York-fotó jelzéssel.A levélben, kérjük, … Tovább »

Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet. 

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.