Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Európai ésszel teljes egészében felfoghatatlan, hogy mi történik jelenleg Irakban. Az ország hivatalos hadserege már a múlté, megsemmisült az Iszlám Állam offenzívájában, melyet egészen Bagdad belvárosáig nem sikerült megállítani. A kalifátus Moszulig húzódó területén minden pénteken nyilvános kivégzések zajlanak, intézményesített rabszolga-kereskedelem és az iszlám történetében is ismeretlen szintű kegyetlenség. A Hetek tudósítója a helyszínről jelentkezik.

Izrael vasárnap jelentette be, 400 hektárnyi területet foglal el Ciszjordánia területéből – írja hírügynökségekre hivatkozva az al-Dzsazíra – adta tovább a hírt az MTI, de a Haarec is foglalkozik a bejelentéssel.

A pánarab hírtelevízió szerint  elmúlt harminc évben ez … Tovább »

A hatóságok konkrét bizonyítékok nélkül szinte képtelenek fellépni a Szíriában és Irakban harcoló brit dzsihádistákkal szemben – vélekedett Boris Johnson, London polgármestere a The Telegraphnak adott interjújában, majd egy radikális javaslattal is előállt. A városvezető nincs egyedül, a szigetországban egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a Szíriából és Irakból tucatjával visszatérő iszlamista fanatikusok.

Külföldi újságírókkal „elbeszélgettek”, mert rakétakilövőket filmeztek.

Exkluzív bemutatót tartott a Hamász katonai szárnya arról, hogyan készülnek fel az újabb harcokra Izrael ellen.

Idan Matalonnal az izraeli-palesztin helyzetről, a háború mindennapjairól és a Tel Aviv-i meleg közösségre gyakorolt hatásáról beszélgettünk. Az izraeli születésű youtube-sztár, újságíró, blogger és aktivista őszíntén beszél a tragédiákkal kapcsolatos személyes érzéseiről, a palesztin területeken élő meleg arabok kiszolgáltatottságáról. 

Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.

A Mazsihisz csütörtöki zárt közgyűlésén Kunos Péter volt bankárt választotta ügyvezető igazgatónak. Kunos is legfeljebb óvatos reformokra hajlandó, de láthatólag a küldöttekben sincs igazán igény a változásra.

A küldöttek bizonyára elővigyázatosak próbáltak … Tovább »

Zoltai Gusztáv egy hete megválasztott utódja, Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója korábban művésznéven transzvesztita előadóként tevékenykedett, egy másik néven is színészkedett, és jelenlegi nevén katolikus kántorként is működött.

” Az apában egy régi vágású humanista rejtőzködött egy doktriner sztálinista bőrében”

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Scheiber Sándor utóvédharcai

A fideszes képviselő szerint a kormányzati holokauszt-emlékév bojkottját meghirdető Mazsihisz tagszervezetei a helyi polgármesterek segítségét kérték, hogy kerülő úton mégis hozzájussanak a pénzükhöz.

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Bár a Jobbik politikusai előszeretettel neveznek más pártokat „idegen érdekek” képviselőnek, ez a gyanú az utóbbi időben épp a szélsőjobboldali párttal szemben fogalmazódott meg a legerősebben, különösen, ami a párt Iránhoz, valamint Oroszországhoz fűződő viszonyát illeti. … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.