„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

a Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás 70. évfordulója
alkalmával tartandó kegyeleti, emlékező és tudományos konferenciára. 

Új büntetőjogi vizsgálat kezdődött John Demjanjuk ellen, akit májusban
elmarasztalt és öt év börtönbüntetésre ítélt egy müncheni bíróság.

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
 

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.

Eva Menasse, osztrák író, újságíró Vienna című családregényével új teret
nyitott a zsidó tematikájú irodalomban. Kedélyes és közvetlen
hangvételű, szórakoztató történetében több a fikció, mint a valóság. A
kötet a focista apa, Hans Menasse legendás bécsi csapatáról, a Viennáról
kapta címét.

Száz éve, 1911. február 12-én született Budapesten az a brit
szobrászművész, aki a legismertebb portrét készítette a pszichoanalízis
atyjáról, Sigmund Freudról.

Ungár Klára liberális politikus, közgazdász, a 2010-ben alapított
Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) párt elnöke. 1988-1993 között a
Fidesz tagja, 1990-ben főpolgármester-jelöltje, 1990-1993 között a párt
országgyűlési képviselője. 1994-1998 között az SZDSZ országgyűlési
képviselője. 2009-ben kilépett a pártból.
 

 „Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”(Spira Lázár egykori munkácsi haszid rabbi)A kettős kisebbségben létező, határon túli magyar zsidó kultúra egyszerre tartozott két közösséghez, és érzékeny volt mindkettő élményeire.„Határtalan” címmel elindított … Tovább »

„…felkeresett a helyi zsidó rabbi és kántora. Fogadtam őket, és
elmondták, hogy a zsinagógában több mint hetven fiatal és idős zsidó
férfi és nő meg gyerek is összezsúfolódott. Kérik a segítségemet, hogy
valamilyen formában juttassam el őket Budapestre, a Budán székelő angol
katonai bázisra, mert ha odáig eljutnak, az angolok már segíteni fognak
nekik kijutni Bécsbe.”

2011. JÚNIUSI SZÁM

Gadó János: A maradék maradéka
Határtalan (Deák Andrea)
Novák Attila Kárpátalja: a zsidó népi rezervoár
Reichard Piroska, a meggyilkolt királyleány (Németh Ványi Klári)
Hersi bácsi meséi (Deák Andrea, Gadó János)
Két zsinagóga – 280 embernek … Tovább »

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »