Befejezte munkáját a holokauszt áldozatainak biztosítási igényeivel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICHEIC), amely révén 48 ezer holokauszt-túlélőnek és örököseinek több mint 300 millió dollár kárpótlást fizettek ki.

A Zsidó Világkongresszus (ZSVK) köreiben megütközést keltett, hogy a szervezet elnöke, Edgar Bronfman teljesen váratlanul ­ egy telefonos körkapcsolás keretében – értesítette őket: Israel Singer korábbi főtitkár „már nem tartozik a WJC kötelékébe”.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott David Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint kiábrándítóak az új palesztin egységkormány első megnyilatkozásai, amelyekben szerepel, hogy “a palesztin népnek törvényes joga van az ellenállás minden formájához”. “A nemzeti egységkormányról érkező első információk kissé kiábrándítónak tűnnek” – jelentette ki a főtitkár az Amerika Hangja rádióban helyi idő szerint vasárnap este elhangzott interjújában.

1944 március 19-én Német nyomásra Sztójay (Sztojakovics) Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek,amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

Köves Slomó budapesti ortodox, hászid rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a TV2 reggel műsorában elmondta: túlzásnak tartja Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének figyelmeztetését, mely szerint jobban teszik a magyarországi zsidók, ha a március 15-én otthon maradnak vagy külföldre utaznak.

Az amszterdami városi tanács engedélyt adott az Anne Frank naplójában megörökített gesztenyefa kivágására, írta szombaton a CNN. A több mint 150 éves fát gombafertőzés támadta meg és a megmentésére tett kísérletek sorra kudarcba fulladtak.

Többen antiszemita támadást sejtenek azon vizsgálat mögött, amely a kormányzó brit Munkáspártnak nyújtott, állítólag nemesi kiváltságokkal jutalmazott titkos magánhitelek ügyében folyik a Labour fő kampánypénz-gyűjtője ellen – írta a szombati The Daily Telegraph.

Még a külföldi sajtó is érdemesnek találta közölni a hírt: Deganjában, az éppen száz évvel ezelőtt alapított első kibucban a kollektíva tagjai elhatározták, hogy megszüntetik az eddigi teljes kommunarendszert, és differenciált béreket vezetnek be. A hír valóban megdöbbentő, hiszen a kibuc sokak számára Izrael szimbóluma, Deganja pedig a kibuci mozgalom zászlóshajója.

„A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” – mondta Esterházy János pozsonyi parlamenti képviselő. Ő volt a független Szlovákia parlamentjében az egyetlen politikus, aki 1942. május 15-én, a nácizmus tetőpontján nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt.

Horn Gábor szerint Kádár János öröksége nem lehet a kormányzati célok része, amíg az SZDSZ a koalíció tagja – így reagált az SZDSZ ügyvivője Horn Gyula beszédére, amelyet az MSZP Nyugdíjas Tagozatának vendégeként mondott csütörtökön Tolnán.

Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) szervezet elnöke felháborodott hangú levelet juttatott el Ban Ki-mun ENSZ-főtitkárhoz. A világszervezet nemrég hivatalba lépett – koreai – vezetője, bécsi látogatása során egyebek közt találkozott Kurt Wadheimmel, aki 1972-1982 között hivatali elődje, majd 1986-1990 között az Osztrák Köztársaság elnöke volt.

Boross Péter szerint méltatlan és hazaáruló kezek lengették az árpádsávos zászlót a negyvenes években, ezért azt tisztelettel, de vissza kellene helyezni a relikviák közé. A volt miniszterelnök szerint több tiszteletet érdemelne a piros-fehér-zöld lobogó.

Gusztos Péter (SZDSZ) szerint a Fidesz szégyenteljes szimbiózisban él egy szélsőjobboldali, antiszemita szubkultúrával, éppen ezért amorális, képmutató akciónak, műbalhénak tartja a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői felszólalását.

Úgy döntött, áttér a zsidó hitre egy iráni muzulmán, aki 1995-ben Izraelbe térített egy iráni utasszállító repülőgépet – írta pénteki számában a Maariv izraeli napilap.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

Ha semmilyen váratlan esemény nem jön közbe, két vagy három év múlva megtudhatjuk, milyen ízűek voltak a Szentföldön a datolyák a bibliai időkben. Az egyedülálló pálmafa palántáját féltve őrzi Dr. Elein Soloway, az 54-éves kaliforniai születésű és több mint harminc éve a negevi Katura kibbucban élő növénytani kutatónő. „Nagyon kell rá vigyázni.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”