A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

Magyarországon is, Izraelben is:

Interjú Schőner Alfréddal

Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »

Junák László, Veszprém. Ön, mint ahogy leveléből is kitűnt, veszprémi lakos. S csak elismeréssel szólhatunk a veszprémi zsidóság múlta, maradékának jelene iránt tanúsított érdeklődéséről. S ki, ha nem Ön hivatott elsősorban felvetni egy mártír emléktábla felállításának … Tovább »

Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »

Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »

Általános felháborodást keltett a közelmúltban, amikor híre terjedt, hogy egyes vidéki brókercégek a kárpótlási jegyek felvásárlására specializálódtak. Általában a névérték 25-30 százalékát fizetik értük, tehát még az egyharmadánál is kevesebbet.

Felmerült a kérdés, … Tovább »

Nem bánták meg, akik június 14-én ellátogattak a Vigadó Galériába. A Thury Levente kerámikus művész alkotásai között megrendezett Szombat Szalon azoknak is emlékezetes marad, akik a majd kétszáz fős tömeg miatt a kényelmes széksorokból kirekedve, a fal mellett szorongva nézték-hallgatták … Tovább »

Az ebédlőben a gyerekek a péntek esti kalácsot készítik, ki-ki saját alkotó fantáziája szerint csapkodja a tésztát az asztalhoz. Este mindenki visszakapja, amit sütött. A szomszédban énekóra van. Az izraeli madrih (1945-46-ban csak haver-oknak neveztük őket, a Fényes szelek korszakban … Tovább »

A nemzetiségi-ügy dokumentumai

Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »

Emlék a Hatikváról

Ahogy múlnak az évek, úgy látszik egyre több fájdalmas és szépséges régi emlék teszi változatossá a múló, örömtelen időt.

A minap a Szombat olvasása közben ráakadtam A Remény című szívszorító és nagyon ismerős dalra.

Nagyon rég volt.. Még … Tovább »

Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »

Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mu­tatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai sze­fárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilán­koknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »

Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében ol­vashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxiz­musról, anarchizmusról, … Tovább »

Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbál­jon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: … Tovább »

Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »

Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenysé­géről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” – teszi fel jogosan a kérdést – dr. Péntek László bí­rótól elvették a Szent Korona és annak szerkesztője, Romhányi ügyének tárgyalását (a … Tovább »

Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »

A Szombat 1992. márciusi számában indulatos cikk jelent meg Raj Tamás tollából. Ebben a segélyezetteinkhez kiküldött körlevelünk tartalmát kifogásolja. A körlevél okozta sajnálatos félreérté­seket Kuratóriumunk maga is tapasztalta, és éppen ezért még 1992. februárban főtitkára … Tovább »

Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tar­tozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, tör­vényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji szár­mazása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »