A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

Minden eddiginél súlyosabb fizikai és szóbeli erőszak jellemezte a szombati melegfelvonulást. A Fradi-pálya közönsége kihelyezett ülést tartott a Városligeti tónál, de ez csak a jéghegy volt a tortán. Tudósítónk ott vonult a menetben. Helyszíni beszámoló.

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

Forrás: HVG 2008. július 08. / Szegő Péter Minden eddiginél súlyosabb fizikai és szóbeli erőszak jellemezte a szombati melegfelvonulást. A Fradi-pálya közönsége kihelyezett ülést tartott a Városligeti tónál, de ez csak a jéghegy volt a tortán. Tudósítónk ott vonult a menetben. … Tovább »

Hatvannégy évvel ezelőtt, 1944. július 4-én 4228 zsidó származású magyar embert hurcoltak el Szombathelyről, indítottak útnak vasúti vagonokba zsúfolva Auschwitzba és más haláltáborokba, hogy megöljék őket.
 
 

Rendkívüli incidens zavarta meg a berlini Tussaud-panoptikum óriási érdeklődéssel várt hivatalos megnyitóját szombaton: a kora délelőtt megnyílt viaszmúzeum második látogatója egyszerűen “lefejezte” Adolf Hitlert. 

Pénteken, magyarországi idő szerint délután 3 órakor lekapcsolták a Kuruc.info főszerverét, egy feljelentés nyomán – erről a radikális honlap szerkesztősége tájékoztatta a sajtót közleményben szombaton.

Forrás: Hírszerző 2008. július 5. Egy németországi szerveren fut jelenleg a kuruc.info radikális jobboldali honlap, miután magyar idő szerint pénteken délután 3 órakor az Egyesült Államokban lekapcsolták azt a szervert, amelyen a szolgáltatást nyújtották. Ez derül ki a hivatalosan … Tovább »

From the End till a New Beginning
Jewish identity in Hungary stands as the focal point of works by 24 of the country’s best authors in Contemporary Jewish Writing in Hungary: An Anthology.

Heureka!
I must begin with a confession, a strange confession perhaps, but a candid one. From the moment I … Tovább »

Szántó T. Gábor

Író, esszéista, 1966-ban született Budapesten, a Szombat főszerkesztője.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és hebraisztikát hallgatott.

Újabb kötetei:
Kafka macskái (2014) 1945 és … Tovább »

Tamás Gáspár Miklós (1948) filozófus, publicista, a hazai szellemi élet sajátos alakja, aki hosszú ideig az SZDSZ-ben politikai pályát is magáénak mondhatott, ám ideológia-politikai útkeresése és a magyar valóság változása továbblendítette ennél. Újabban a magyar baloldali rendszerkritika egyik kimagasló képviselőjévé vált, ezért is beszélgettünk vele az úgynevezett antiglobalizációs mozgalmak krédójáról. 

Az ember egy idő után, ha már eleget ült háttal a másiknak támaszkodva, úgy érzi, összenőttek. Először csak a gerincük. Hosszan, a nyaktól a farkcsontig, keskeny vonalban. Ez attól is függ, egyforma magasak-e. Mivel Avi alacsonyabb volt Shaynál, összenövésük csupán hátközépig tartott.
 

Izrael 1973 óta vesz részt, a több mint ötven tagországot tömörítő Európai Műsorszolgáltatók Egyesülete (EBU) által 1956-ban életre hívott Eurovíziós Dalfesztiválon. A zsidó államot képviselő előadók két második és egy harmadik hely megszerzése mellett eddig háromszor győzedelmeskedtek a vetélkedőn, azt a nem kis teljesítményt is maguk mögött tudva, hogy két egymást követő évben első helyezést értek el.
 
 

„A szerény szertartásra / kiküldött tisztviselő / átadta a papírokat. / Te, akinek soha nem volt bizonyítványa / egyszerre halotti bizonyítványod lett, / igazi, címeres, / mint azok, kik mindenből / kitüntetéssel vizsgáznak. / Azt is megkérdezték, vajon szeretném-e / ha átírnák apám halotti bizonyítványát. / Aztán magára hagyta a sírkő ikreket, / egymás mellett,/ és csengetett.”

„Azért jöttünk, hogy ébresztőt fújjunk. Ha Irán atomfegyverhez jut, az nemcsak Izraelt veszélyezteti. Az iszlámista rezsim rakétái már Párizst is elérik” – kezdte a közelmúltban Budapesten járt Yuval Steinitz (Likud), a Kneszet Kül- és Védelmi Bizottságának tagja sajtótájékoztatóját.
 

“Nem gondolnám, hogy Európa alszik. Viszont hangsúlyozni kell, hogy a CIA jelentés, amely az iráni nukleáris fenyegetést minimalizálja, valójában egyáltalán nem ad okot megnyugvásra. A veszély épp akkora, mint volt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), főként annak vezetője, Mohamed el Baradei, viszont az iráni akta lezárására készül.
 

Érdekel a misztika. Három éven át Londonban éltem, ott tanultam
kabbalát. A szöveg, a nyelv lenyűgözött. A Zóhár, a Merkaba misztika.
Rengeteg inspirációt merítettem belőle. Az álomversek pedig valóban az
álmok és a versek rendkívüli hasonlóságán alapultak. Életünk
egyharmadát átalusszuk, de az életünk akkor is zajlik.
 
 

„Ezt a játékot akkor találták ki, amikor tudomásukra jutott, hogy semmi kilátásuk ezt a háborút túlélni. Akkor még nem is sejtették, milyen meglepetést tart számukra az emberi gonoszság. A függönyök mögött kellemes meleg volt, előkerültek a karcsú kristálypoharak, a még régi időkből megmaradt francia likőr a bárszekrényből, szólt a zene…”
 

Torzításoktól és valótlan állításoktól hemzsegő írás jelent meg a Magyar Nemzet június 7-i számában. „Botrányos terv a zsidók kárpótlására” – ordít a cím az első oldalon, s a hangulatkeltő illetve valótlan állítások mindjárt a kétmondatos bevezetőben elkezdődnek. „Külföldre juttatnák a magyar adófizetők pénzéből a kormány által felajánlott legújabb holokauszt-kárpótlás nagy részét” – indul az írás.
 
 

A Szombat nemrégen közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek. Mostantól egy-egy zsidó, illetve keresztény gondolkodó kommentárja jelenik majd meg, s járja körbe Leibowitz kritikai állításait a zsidó-keresztény kultúra fogalmának használhatóságáról és a párbeszéd lehetőségéről.