Összesen 2,176 találat (1621 - 1640) : Szombat / Mazsihisz.
A kirobbant viták kapcsán összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány. Ezen közben a Bálint Ház, a Marom és a Gólem Színház is kerekasztalt hirdet.
Utóbbiak azon civil szervezeteket hívják szerdán, február 5-én kerekasztal-beszélgetésre, amelyek nyertek a Holokauszt … Tovább »
Kiszivárgott hírek szerint úgy döntött a kormány, hogy a választások utánra halasztják az emlékmű ügyét.
Ezt a lépést nyilván az emlékmű körül kialakult, nemzetközivé terebélyesedett botrány kényszerítette ki, valamint a Mazsihisz és más zsidó szervezetek reakciói, … Tovább »
Mint korábban honlapunkon is olvashatták, Heisler András, a Mazsihisz elnöke vasárnap este az ATV-nek nyilatkozva számolt be a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) együttes elöljárósági, illetve vezetőségi ülésén történtekről: kialakított álláspontjuk szerint egyelőre … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nyitottan várja a kormány javaslatait a józsefvárosi Sorsok Háza emlékhely és a német megszállás emlékművével kapcsolatban. Erről a szervezet elnöke beszélt az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap este.Heisler … Tovább »
Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint úgy fest, hogy Holokauszt emlékévvel bánnak el a Holokauszt emlékével.
Jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról döntenek majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) arra kéri a kormányt, fontolja meg, hogy a német megszállás emlékműve “súlyához mérhető módon”, közfigyelemre érdemes, maradandó szimbolikus eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét.
Az EMIH pénteken … Tovább »
December 31-én, mélyen benne a szilveszteri pillanatokban, arról értesülhettünk, hogy a magyar kormány a budapesti Szabadság téren „felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét”.
Érzékeny döntések előtt áll az elkövetkező héten a magyar zsidóság két legláthatóbb szervezete.
Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.
Lévai Júlia: A magam nevében írtam
A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »
A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.
Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.
Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.
A német megszállás emlékművének felállítása helyett az ezeréves magyar-zsidó együttélésről nyitna kiállítást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
A történész egy bordélyház vezetőjéhez hasonlította a Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi rendezvényén.
A kormány Schmidt Máriát bízta meg a holokauszt gyermekáldozatainak és megmentőiknek emléket állító … Tovább »
A miniszterelnök a “tisztelet kultúrájára” emlékezteti a Mazsihisz vezetőit. Történészek tiltakoznak a szoborállítás ellen.
Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.
Szakály Sándor (fotó: MTI)
1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »
A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.