Összesen 62 találat (1 - 20) : Szilágyi Ernő.
A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) közösségi jövőképről szóló konferenciájának második napján Jó Marianna, a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (MAZS) kommunikációs vezetője moderálta azt a panelbeszélgetést, amely “A zsidó közösségi szociális háló jelene … Tovább »
A nyilvánosság számára nyitott munkakonferenciát rendez De addig mi lesz? címmel június 26-án és 27-én a Zsidó Közösségi Fórum Szövetség (ZSKF) a Fővárosi Levéltárban.
Az esemény célja, hogy egy olyan fórumot teremtsen a magyar zsidó civil és/vagy egyházi szervezetek … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A táblát annak a háznak a falán helyezték el, amelyben 1944-45-ben cionista segélyező- és mentő bizottság működött.
Brand Jenő és felesége Brand Hansi, Komoly Ottó, Kasztner Dezső és Szilágyi Ernő a vészkorszak hősei, a magyar cionisták vezetői – amint a megemlékezésen … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Részlet Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete / 1861-1945 c. könyvéből
A historizmus korszaka (1862–1905)
Az építészeti historizmust, avagy az eklektikát számos különböző módon definiálják. Jelen kötetben historizmus alatt az 1860-as évek eleje (az … Tovább »
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
Ella és Ágnes eljöttek Izraelből, hogy meséljenek családjaikról, az Udvarhelyről elhurcolt zsidókról.
Egy hónapja még nem is ismerték egymást, pedig mindketten Udvarhelyen születtek, zsidó családokban, felmenőiket összegyűjtötték és elhurcolták … Tovább »
Szilágyi Ernő kisnyugdíjasként élt a korai Kádár-rendszerben, s szűk tanítványi körét rendhagyó gondolatokra, Nietzsche, Platón, Jézus tanaira oktatta. A fűtetlen szobában, margarinon és kenyéren élő mesterről senki sem tudta, hogy 1944-ben Adolf Eichmann tárgyalópartnere, Kasztner … Tovább »
Részlet Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című könyvéből
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Generációm zöme nem kóser konyhán nőtt föl. Ritka volt akkoriban a rituálisan tiszta háztartás, a „kóserság” legfeljebb arra korlátozódott, hogy nem ettünk disznóhúst.
Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »
„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.
akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók…
A képen David Grossman író és Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete.
Tábor Béla 1939-es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »