A vagyoni kárpótlás kérdésével a magyar lakosság túlnyomó része a film kapcsán szembesül először – fogalmaz a díj indoklása.

A Zsidó Kárpótlási Világszervezet bejelentette, hogy a már eddig is számos szakmai elismerésben részesült film és rendezője, Török Ferenc … Tovább »

Török Ferenc balladisztikus hangvételű  fekete-fehér filmdrámája, a Berlinálén, a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon, a Miami Zsidó Filmfesztiválon is közönségdíjat nyert 1945, egy fülledt augusztusi napot metsz ki a magyar történelemből. Két zsidó férfi váratlan érkezése … Tovább »

Az 1945 című filmet április 20-tól láthatja a magyar közönség az ország mozijaiban, de külföldön máris óriási sikert aratott. A Berlinálén közönségdíjat nyert, Miamiban a legjobb játékfilm díját, Kaliforniában is kiváló fogadtatásban részesült. Amerikai forgalmazója a … Tovább »

Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »

Elhivatott tudós-tanár, kiváló szociológus és bölcs szociálpolitikus, a szegények, különösen a gyerekek iránt szenvedélyes felelősségérzettel megáldott mosolygós asszony: Ferge Zsuzsa. Barátai, kollégái régóta biztatták, hogy önéletrajzban, személyes hangú könyvben mondja el élete, kutatásai és szakmai küzdelmei tapasztalatát – ez idáig elhárította ezt. Tanítványának, Weiler Katalinnak most sikerült rábeszélnie, hogy az általa több mint 10 éven át felvett beszélgetéseket frissítve, kiegészítve, egybeszerkesztve adja ki nyomtatásban.

Nem hagyományos memoár, nincs benne önigazolás, annál több a tárgyszerű krónika, a bensőséges líra, a szemérmes vallomás, a tépelődő önismeret és a humor. Sokat megtudhatunk a ’30-as évek hazai demokratikus gondolkozású értelmiségéről, a családjáról, a barátairól, a II. világháborúról, az 1945 utáni lendületről, a Rákosi-rezsimről, 1956-ról és a Kádár-korszakról, az antiszemitizmusról, a szociálpolitika nehéz útjáról hazánkban. Heves szociális elkötelezettség, fiatalokat megszégyenítő aktivitás és szellemi nyitottság jellemzi az emlékezést. Szolid derű árad a könyvből: „Minden bajjal együtt szép, jó, szerencsés életem volt. […] Harmóniát kerestem, és ezt a személyes életemben gyakran megtaláltam.”
Agárdi Péter

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

“Talán Horatiusa tartotta benne a lelket, akinek latin nyelvű kötetét menetelés közben is olvasta.”

Szilágyi tanár úr

Egymásba kapaszkodnak a halottak, húzzák egymást. Az év elején meghalt Szilágyi János György, aki a XX. és XXI. században úgy élt végi kettő híján … Tovább »

Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben