Összesen 134 találat (1 - 20) : Szegő János.
A magyar holokauszt-túlélők kárpótlása sok szempontból tipikus fejezete a kelet- és közép-európai kárpótlásnak. Az ígéretes kezdetek után hamar kiderült, hogy a kormány sem politikai, sem gazdasági és szociális megfontolásokból nem fog teljes vagyon-visszarendezést eszközölni, … Tovább »
Egy Kádár-kori disszidálás története
Erdélyi Marian (Mari) 1946-ban született Budapesten. A Zsidó Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, utána kalandos körülmények között szüleivel és bátyjával Bécsen keresztül alijázott. Interjú az 1964-es szökésről.
Kérlek, Mari, … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
„A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés…”
… Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
Egy elfeledett lányregény írójáról
Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »
Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Goldstein Imre író nevét kevesen ismerik Magyarországon, pedig az Amerikai Egyesült Államokban a magyar irodalom egyik legfontosabb népszerűsítőjének, fordítójának számít: Nádas Péter, Mészöly Miklós, Sarkadi Imre írását is átültette angol nyelvre.
Goldstein ugyanis … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Az 1941-es Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás, a Soá magyarországi kezdetének 80. évfordulója alkalmával a Wesley János Lelkészképző Főiskola (WJLF) Soá és Kereszténység Kutatóintézete és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem 2021. október 11-12-én „Kívánatos … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) új online irodalmi sorozatában Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget jeles írókkal, költőkkel, irodalmárokkal.
Schein Gábor író, költő lesz az első vendége a BZSH új irodalmi sorozatának április 13-án, kedden este 6 … Tovább »
“Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?” (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur)
“Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát … Tovább »
Arthur Koestler Sötétség délben című műve közismert. Mégis, 2015-ben felbukkant egy német nyelvű kézirat, melyről kiderült, hogy az Koestler leghíresebb regényének mindaddig elveszettnek hitt eredeti, német nyelven írt változata, merthogy a korábbi kiadások az angol szöveg alapján … Tovább »
Alábbi cikkeinket olvasták a legtöbben 2018-ban.
*
Puzsér Róbert: Az ország ellensége… a vak indulat, a tudatlanság és szűklátókörűség
Válasz a Szombat körkérdésére a Huszadik Század híres zsidókérdés vitájának centenáriumán.
*
„Az idős hajléktalanok … Tovább »
New Yorktól Los Angeles-ig számos amerikai mozi műsorra tűzte Török Ferenc sokszorosan díjnyertes történelmi filmjét, az 1945-öt. A New York-i A Lincoln Plaza Cinemas-ban ötödik hetét kezdte meg a film. A legnagyobb presztízsű újságokban jelentek meg méltató kritikák a mozibemutató … Tovább »
Nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátai, kollégái és pályatársai a tavaly elhunyt Somló Tamásról: a néhai zenész életművének legmarkánsabb darabjait felvonultató Somló Cirqsz a Sziget Fesztivál mínusz 1. napján, augusztus 9-én várja az érdeklődőket a Magic Mirror sátorban.