Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Egy hónap alatt a visszautasított állami támogatás mindössze töredékét gyűjtötték össze, a 35 tagszervezet a projektjei megvalósíthatóságát mégsem félti. Úgy látják, olyan döntést hoztak, amely a rövid távú nehézségek ellenére nemcsak évek, hanem évtizedek múlva is vállalható lesz. A Memento70 forrásteremtő szövetség az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának bojkottjaként jött létre, többek között a Szabadság téri emlékmű elleni tiltakozásul és a holokauszt-emlékév programjainak független megvalósítása érdekében. Interjú Harsányi Andrással és Toronyi Zsuzsannával, a projekt kampánymenedzserével, illetve szóvivőjével.

Bár a sasos-arkangyalos szobor még nincs a helyén, a Szabadság téren már a megszállási emlékmű díszkivilágítását szerelik. Egyelőre azonban nincs hitelt érdemlő információ arról, mikor lesz a szoboravató. A kormány titkolózik.

Schweitzer József kívánatosnak tartaná, ha Áder János államfőnek az auschwitzi Élet menete alkalmából elmondott beszéde a társadalom széles rétegeihez eljutna, “és ez a mai sehová sem vezető megosztottság megszűnnék”.

Bármi is volt a kormány célja a német megszállás Szabadság téri emlékművével, egyelőre a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából április végén, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett felmérés szerint ugyanannyian tartják a tervezett szobrot méltó megemlékezésnek, mint ahányan a történelemhamisítás eszközének.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Akadémikusok első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szabadság téri emlékműről és a Dávid Katalin professzor asszonyhoz intézett leveléről

A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Szombaton nyílt meg a művészek jelenlétében az a kiállítás Vallauris-ban, amelyen Ekta Nadeau kanadai és Shiho Takahashi japán művészek mellett Bán Mariann keramikus műalkotásai is megtekinthetők.

Az államigazgatásban tevékenykedő tömérdek jobbikos alvó ügynökről beszélt Vona Gábor, aki alelnöke szerint nem úgy értette, de sokak szerint a párt nemzetközi kapcsolatai jelentik a valódi kockázatot.

Orbán Viktor meghívására szerdán délelőtt, a miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában folytattak tárgyalásokat a Mazsihisz vezetői.

Az „őszinte hangú megbeszélésen”, a kormányzat részéről Lázár János, miniszterelnökséget vezető államtitkár és Balog Zoltán, … Tovább »