Martin Buber: Én és Te. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Bíró Dániel. 177 oldal, 155 Ft.)

Martin Buber híres esszéje, az eredetileg 1923-ban megjelent Én és Te (Európa, 1991) manapság merőben idegennek tűnik fel, hisz’ mára kiveszett a filozófiai esszé, halódik az egzisztencializmus, … Tovább »

Atomkori barlangrajzokat fest legújabb vásznaira Magén István, egy se eleje-se vége történet modern képregényfolyamát. Ha a műveket kifejtenénk a felnőttes komolyságé képkeretekből, és egymás mellé, fölé és alá tapasztanánk őket, ezernyi szemű ablaktáblát kapnánk. Ez az … Tovább »

Dr. Arje Kaddar közel 30 éve szerkeszti magyar nyelven Haifán az Izraeli Szemlét. Lapját elsősorban Izraelben, de a világ minden táján olvassák. Arje-t, vagy ahogy régen hívták, Pált mutatom be az alábbiakban.

Hogyan és mikor kezdődött kapcsolata a cionizmussal és a sajtóval?

-17 … Tovább »

Izrael az építkezések országa. Számomra az egyik legkedvesebb élmény a földből nap mint nap kinövő új házak, parkok látványa. A városok e gyors ütemű fejlesztése valahol mindig az életet, a jövőt és a bizakodást jelenti. A tudatos építési koncepció jegyében a beépített … Tovább »

Mindannyian mások vagyunk. Mindannyian kisebbségiek agyunk. Mindannyian különbözünk. Én is, te, ő is. A román, a magyar, a német, a francia, az angol, a zsidó, a holland, az arab, az urbánus, a népies, az avantgarde, a konzervatív és mind-mind, a többiek. Az elkövetkező évszázad erről … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság
Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul
Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között
Prieger Zsolt: Izrael színei
Szegő György: Megbékéléseink
J. Sz.: Koncert a Vigadóban
Róbert Péter: Zsidók … Tovább »

Könyvespolc

(Kertész Imre: Gályanapló. Holnap Kiadó, Budapest, 1992. 239 oldal, 180 Ft.)

„Könnyed depresszió” – írja nem egyszer a keletkezés harminc éve alatt Gályanaplójába a szerző. Hűvös eleganciával szemlélt neurózisát termelőerővé avatja, írói attitűdjéből adódó … Tovább »

A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.

A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav

erre … Tovább »

Erich Fried 1921-ben született Bécsben, és 1988-ban Baden-Badenben húnyt el. 1938-ban, Ausztria megszállása után Angliába emigrált. Londonban először a BBC külső, majd belső munkatársaként dolgozott. Verseskötetei, regényei és esszéi jelentek meg, fordított angolból (többek között … Tovább »

Szemeim mögött vizek gyűlnek,

Amit ki kell sírnom.

Mindig föl szeretnék szállni,

Amerre a madarak vonulnak;

Tarkán lélegezni a szelekkel

A határtalan levegőben.

Ó én olyan szomorú vagyok –

A Holdban lakozó arc tudja.

Ezért a sok bársonyos imádság

A közeledő … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Először 1989. március 15-én, a pártállam agóniájának idején, egyesületünk nevét viselő mógendóvidos transzparens alatt vonultunk a Költőhöz, hogy liberálisokkal, kisgazdákkal, demokrata fórumosokkal, szociáldemokratákkal, reform kommunistákkal, cigányokkal, független szakszervezetekkel, … Tovább »

Olvasóink írják

 Közvéleményünk előtt már nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hetek, hónapok belpolitikai hullámverései társadalmunk problémáit tovább növelték.

Demokratikus átalakulásunk során a szólásszabadság megteremtésével felszínre kerültek és nyilvánosságot … Tovább »

Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában

Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.

Tudtam, … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »