Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »

Gonda László könyve,* mely tavaly, az őszi ünnepek előtt jelent meg, a napi sajtóban kedvező fogadtatásra talált. Közölt róla ismertetést folyóiratunk is (Domán István, Szombat no. 9, 1992. nov., p. 43). Annak idején, a könyv megjelenésekor, a sajtótájékoztató bevezetéseként … Tovább »

Magyarországon járt az USA-ban megjelenő Commentary című folyóirat szerkesztője, Neil Kozodoy. Az alábbi interjúban az amerikai zsidóság életének az európaitól eltérő néhány vonásáról beszélgettünk vele.

– Úgy tűnik, az amerikai zsidóknak már kezdettől jobb sors jutott … Tovább »

Hölgyeim és uraim!*

Az Önök elé lépő szerzők egyike meglepő kikötéssel vállalta a ma esti szereplést. Szigorúan szabta jelenléte feltételéül telefonbeszélgetésünk során: csak akkor vesz részt a műsorban, ha nem diszkrimináljuk, ha nem állítjuk, hogy tudniillik nem zsidó. … Tovább »

Ül a színpadon. Le-lecsukódik szem a többiek felolvasása alatt. Nyilatkozta már, képtelen huzamosabban figyelni a monoton élőbeszédre. Felcsattan a taps, megrebben a szempillája, ütemesen mozgatja addig széke karfáján pihentetett kezét, majd észbekap, illendően tapsol ő is, utóbb … Tovább »

 Konrád György esszéi

In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.

Mégis, … Tovább »

Polgári illemszabályok örömmel írják elő látogatások alsó és felső határait. Azok a polgári illemszabályok elsősorban, melyeket többször és véglegesen tett feleslegessé, nevetségessé vagy éppen elviselhetetlenül anakronisztikussá az elmúlt félévszázad hogy azután afféle … Tovább »

Bárdos Pál interjúja Konrád Györggyel

Írókat faggatok a családdal kapcsolatos gondolataikról, írók a családban és gyarló magyarsággal fogalmazva a család az íróban. Te hogy kerültél föltehetően kakukktojásnak a családodba? Másfelől, a családod, fölmenők, élettársak, … Tovább »

Estefelé a kaukázusi zsidók felöltik ünnepi „szabadság ”-ruhájukat. Övükbe tőrt vagy pisztolyt rejtenek, majd elmennek a zsinagógába, hogy elmondják imáikat és elénekeljék dalaikat. Ezen az estén a hóhemmel együtt imádkoznak és a Halié zsoltárok mindegyikét eléneklik.

Hazatérve … Tovább »

Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

9 millió között 15 ezer

Svédországban, akár más európai országokban, bekövetkezett a gazdasági helyzet folyamatos romlása. Noha a jelenlegi többé-kevésbé konzervatív pártokból összetevődő kormány egyességre jutott szociáldemokrata ellenzékével egy közös politikai-közgazdasági … Tovább »

Kezdetben volt a remény.

1988-89-ben a demokratizálódó Magyarországon gombamód szaporodtak a társadalmi szervezetek, a „szabadság kis körei” népesítették be az országot. Az utána bekövetkező zuhanás, az eufória utáni másnaposság, a válság, szinte valamennyi mozgalmat elérte, … Tovább »

 A Budapesti Kamaraszínház előadásáról

Amióta egy rendezőnek magyarázkodnia kell majd’ minden bemutatott darab kapcsán aktuális-e, „kiszól-e” az itt és most ülő közönséghez légszomjban szenved a színházművészet. Ritka az az előadás, amely a játék, a személyes felmutatás … Tovább »

Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel

1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri … Tovább »

Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…

Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »

A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.

A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »

Elijahu Abram izraeli büntetőjogásszal beszélget Götz Eszter

Demjanyuk Rettegett Iván peréről pontatlan információk jelentek meg a magyar sajtóban. A perben dolgozó egyik izraeli büntetőjogász nem hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Az Európa-szerte újjáéledő szélsőjobboldali … Tovább »

A múlt években sorozatosan ért meglepetések után már blazírtan fogadjuk el: a szélsőjobboldal betörése a nyugat-európai életbe a kilencvenes évek egyik főbb jellegzetességgel. A választásokon kitörnek megszokott marginalitásukból, tartósan beilleszkednek az európai politikai mezőnybe. … Tovább »

Miből éltek a kánaaniták?

A zsidók valaha vándorló pásztorok voltak. Kösd össze a pontokat, és megtudod, miből éltek a kánaániták.

Meg tudod fejteni ezt a teve-rejtvényt?

Vízszintes: 1. A Matitjáhu vezette szabadságharcosokat nevezték így. 4. „Az élet fája” -a zsidó … Tovább »