„Fejezzük ki együtt tiltakozásunkat az újjáéledő gyilkos eszmék mai képviselői és tettei ellen!” – Suchman Tamás szocialista politikus felhívásban kérte a közjogi méltóságokat, a pártok és a civil szervezetek képviselőit, hogy jöjjenek el a pesti alsó rakpartra, a Dunába lőtt áldozatoknak emléket állító vascipőkhöz.
 

Az Izraeli Filharmonikus Zenekar Riccardo Muti karmesterrel koncertezik Budapesten az idei Zsidó Nyári Fesztiválon, melyet augusztus 30. és szeptember 7. között rendeznek meg a tolerancia jegyében. Több művész a különböző kultúrák találkozásából született alkotásokkal lép színpadra.
 

Egy fiatal történelemtanár, Magóné Tóth Gyöngyi összegyűjtötte az egykori kalocsai zsidó családok történetét, és elhurcolásuk 65. évfordulójára emléknapokat szervezett a kisvárosban, amelyre túlélőket is meghívtak.

„Úgy döntöttem, mindenekelőtt a magyar miniszterelnökökről nem fogok beszélni. Sem a köddé váltról, sem az átmenetiről, sem az eljövendőről. Továbbá nem fogok beszélni se büdöscigányozásról, se parasztmagyarozásról. Meg azokról se, akik szerint na jó, jó, de azért az egyik mégiscsak érthető.

Capa egyetlen inváziót sem szalasztott el.

Vérbeli haditudósító volt, aki 1936 és 1954 között öt különböző háborút fényképezett végig, öt különböző hadszíntérről tudósított: a spanyol polgárháborúból, a japán-kínai háborúból, a második világháborúból, … Tovább »

Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.

Európában továbbra is közönyösség vagy kételkedés érezhető az Európai Parlamenttel és magával az európai integrációval kapcsolatban – írta mai elemzésében a Christian Science Monitor (CSM) amerikai konzervatív lap.
 

Az előzetes becslése szerint tarolt a Fidesz, mellettük az MSZP és a Jobbik jutott az EP-be. Nem szerzett mandátumot sem az MDF, sem az SZDSZ.
 

A holland liberálisok vezetője eltörölné a gyűlöletbeszédet és a diszkriminációt büntető törvényt. A holokauszt-tagadást sem tiltaná. A szólásszabadság mellett párttársai is kiállnak, de szélsőséges javaslatától elhatárolódnak.

“Magyarország a magyaroké” – ez a mai magyar közéletben nem ténymegállapítás, hanem jelszó. A jelszó feladatot jelent és igényt: legyen Magyarország a magyaroké! Mert most nem az.
 

A Fidesz frakcióigazgatója beterjesztette a népirtások tagadását tiltó alkotmánymódosítás tervezetét.
 

Az európai baloldal befogadó és jóléti politikája zsákutcába jutott. A konzervatív szerző csak azt fájlalja, hogy a kudarcból sokszor nem a mérsékelt jobboldal profitál, hanem a szélsőségesek.
 

A zsidó állam komolyan aggódik a Hezbollah esetleges választási győzelme miatt Libanonban.
 

A gyűlöletkeltő internetes játékok egyre jobban terjednek. A rasszizmus, vallási intolerancia, egy etnikum, vagy másféle kisebbség elleni tartalmak leginkább az ingyenes flash játékokban, vagy kis költségvetésű, olcsó programokban fellelhetőek, de nyomaikat azért megtalálhatjuk a mainstream, nagyobb publikum számára elkészült termékekben is.

Vitray Tamással beszélget Várnai Pál 2009. május 30.  – Írásban is, szóban is szokta emlegetni, hogy szerencséje volt az életben. Ez a gyakran használt fogalom több mindent jelenthet. Azt is jelentheti, hogy valaki, mint többek között én is, 1944-ben a „jó” vonatra szállt. … Tovább »

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

Épül nálunk egy konzervatív gondolkodói iskola (jórészt a Konzervatórium, a Reakció, a Hírszerző c. lapok, a Pázmány Péter Tudományegyetem néhány oktatója és a viszonylag új Közjó és Kapitalizmus Intézet körül), melynek tagjai büszkén vállalják a külföldi, döntően angolszász szellemi műhelyekhez való vonzódásukat (akár a magyar valósággal, nota bene a magyar múlttal szemben is).
 

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

A politikai korrektség kultúrájával Európa háború előtti rémképeket üldöz. A hazai kulturális hagyomány térvesztése és a bevándorlók iránti toleranciamítosz oda vezetett, hogy az európaiak nem tudnak mit kezdeni a fundamentalista szélsőségekkel.

A Zöldek hétfői állásfoglalása szerint az FPÖ egyenesen az antifasiszta konszenzust veszélyezteti Ausztriában