Már gyerekkorunkban hozzákötötztünk az irodalomhoz. Mint a trecento müvésznövendékei a mesterség alantasabb munkáival mintegy a festéktöréssel és inaskodással kezdtük müködésünket. Öt éves voltam. Szombatonként apámmal és a Hét egész szerkesztöségével beültünk a Central kávéházba. Ök dolgoztak, én pedig a képeslapokat olvastam, természetesen csak a képeket és nem a szöveget. Azután kéziratokat vittem az Atheneumba… 

Izraelben megosztja a közvéleményt egy arab férfi elítélése, aki magát zsidónak mondva folytatott viszonyt egy izraeli nővel, és a bíróság ezt nemi erőszaknak tekintette.
 

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

100 esztendeje született Faludy György. Ebből az alkalomból a költő, író, műfordító gazdag életútját szeretnénk megeleveníteni kiállításunkon.

Nyolcvanéves korában risón-lecijóni otthonában meghalt Yehuda Lahav, a MÚOSZ Aranytollával kitüntetett izraeli-magyar újságíró – tudatta hétfőn az MTI-vel az elhunyt családja.
 

A Hamász palesztin iszlamista mozgalom megsértette a háborús jogot, amikor megtiltotta Gilád Salit elrabolt izraeli katonának, hogy kapcsolatba lépjen családjával és a Vöröskereszttel – olvasható a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet pénteki közleményében.
 

A parlamenti baloldal vesztét tulajdonképpen ugyanaz okozta, ami olyan könnyűvé tette, hogy Gyurcsány anno kihívó nélkül maradhasson. A „megmerevedett, kiüresedett és öncélúvá vált struktúrák” miatt a baloldal éppen arra vált mindinkább képtelenné, hogy betöltse legfontosabb funkcióját, az embereket folyamatos kihívások elé állító és változó világban: a közreműködést a társadalom önértelmezési folyamatában.

„A holokauszt nyilvános tagadása: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 

Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes, és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott, és a szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe- írja a Hetek című lapban Hack Péter.
 

Az Európai Zsidó Kongresszus azt állítja, hogy a segélyszervezet megfelel egy terrorszervezet Európában meghatározott ismérveinek.

A nyugati emberjogi szervezetek rituálisan elítélik az antiszemitizmust, az idegengyűlöletet és a rasszizmust, mégsem élvezik az – ilyen kérdésekre amúgy nagyon fogékony – nyugati zsidók osztatlan rokonszenvét.

A magyar olvasó furcsállhatja ezt, hiszen a honi szélsőjobb ellen … Tovább »

Az iráni Vörös Félhold segélyszállítmányt küld a hét végén a Gázai övezetbe. Az izraeli kormány javítana megromlott imázsán, ezt azonban nehezíti, hogy egy járőrhajó megölt legalább négy, álllítólag terrorcselekményre készülő a búvárruhás palesztint.
 

A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy átnevezik a budapesti alsó rakpartokat.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

“Valóban lehetett számítani lakás vagy munkahely elvesztésére, netán útlevél bevonására. Ma sem tudom, hogy engem mennyire figyeltek. Hogy a lakásomat lehallgatják, arra akkor jöttem rá, amikor egy antennaszerelővel felmentem a tetőre, és észrevettem, hogy a kéményből egy olyan kábel is kilóg, amelynek nincs általam ismert funkciója.”

Mély sajnálkozások közepette, de lefújták a Theater J washingtoni zsidó színházban egy új darab bemutatóját, miután Elie Wiesel – perrel fenyegetőzve – felháborodását fejezte ki miatta.

A New York-i Zsidó Színház Az utolsó zsidó Európában című művet játssza a jövő héten a Tűzraktérben. Nem láthattam még a darabot, de azt tudom, hogy a színház előadásait mindenütt botrányok kísérik. Egy anyaszínházi bemutatóhoz rendőrök vonultak ki, mert félni kellett, hogy palesztinok rohanják meg az épületet.

“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

Az elmúlt több mint harminc év során a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett: 1974-ben kb. 40, 1990-ben 76, 1995-ben pedig már 117 választási demokráciát tartottak számon, melyek a világ minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot – állapítja meg Larry Diamond a Journal of Democracyban. 

Az emigráció első évei nehezek voltak. Család nélkül, csekély nyelvtudással, teljesen idegen környezetben és kultúrában természetes, hogy elfogott bennünket a honvágy. Azaz: mi tulajdonképpen nem valami felé, hanem valami elől mentünk, menekültünk. Nagyon fájdalmasak voltak azok az órák, amikor átléptük az osztrák magyar határt, hiszen egész addigi életünket hagytuk magunk mögött.