Összesen 444 találat (41 - 60) : Szabó József.
„Az oktatás szent ügye mindenkoron a legfontosabb és legszilárdabb talapzata vallásunk évezredes épületének.” (Goldberger Izidor)
A Tatán korábban működő magániskolák feloszlatására és egy egységes iskola létrehozására 1851-ben került sor. Ehhez hozzájárult egyrészt … Tovább »
Izraelben három éve tartó belpolitikai válság és négy parlamentáris választást követően állt fel 2021. június 13-án az ország történelmének legszélesebb és ideológiailag legdiverzebb kormánykoalíciója.
A vallásos-cionista jobboldali Naftáli Bennett és a centrista-szekuláris … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Egy birodalom megingása és összeomlása
A Habsburg Birodalom időtlennek tűnt a 20. század elején. Legalábbis ezt sugallták Stefan Zweig „A tegnap világa” című keserédes visszaemlékezéseinek bevezető gondolatai. A csaknem ezeréves monarchiában „mintha minden örök életűnek … Tovább »
Pintér Béla író, rendező, színész társulatvezető búcsúztatója Quitt László, a Pintér Béla Társulat színésze temetésén a Kozma utcai zsidó temetőben.
Drága Lacus!
„Az angyallal egyszer mindenki találkozik. Születés, halál, a gyermek serdülő korba érése, esküvő, … Tovább »
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
„A világot senki sem fogja szebbé tenni, nincs is rá szükség, csak magunkat öntsük egy kicsit elviselhetőbb formába”
Karácsony Benő: Napos oldal
Klärmann Bernát néven született zsidó családban 1888. szeptember 7-én Gyulafehérváron. Családjáról és gyermekkoráról … Tovább »
Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel.
Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el. “Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján közöltük Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányának első részét – ma a második részt olvashatják.
3.
Kérdés, persze, hogy Révai voltaképp miért indította útjára a „zsidókérdés” sebeket feltépő, … Tovább »
Ezerkilencszázötvenegy márciusában egy este rendőr csöngetett a Bauer lakás ajtaján, egy kilakoltatási és kényszerlakhely kijelölési határozatot kézbesített. Az irat mint a volt kizsákmányoló tőkés osztály tagját, lakása negyvennyolc órán belüli elhagyására kötelezte Bauer … Tovább »
Október közepétől december végéig “különleges előadásokkal és egyedi felállású zenei formációkkal” várja a közönséget a Zsidó művészeti napok (ZsiMü) programsorozata több budapesti helyszínen, köztük a MOM Kulturális Központban és a Frankel Zsinagógában.
Vadas … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »