A Honi Művészetért Alapítvány (mely ismerős lehet többek közt az “Ezüst Ácsceruza Díj” alapításáról) három éve a helyi önkormányzati testület együttműködésével létrehozta a település kulturális életének segítése céljából a “Három Templom Kulturális Társaságot”. … Tovább »

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

Tisztelt Navracsics Tibor Úr!

Köszönettel vettem, hogy a Galamuson is megjelent írásomra „Nyílt levél Navracsics Tibornak kurucinfo-ügyben” személyesen válaszolt. Ezt írta:

Tisztelt Lázár Úr!
Figyelmesen, többször is elolvastam a hozzám intézett nyílt levelét. Abban … Tovább »

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Szeptember 5-22.

Magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a Nemzeti alaptantervet, és mellőzze abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert meglátásuk szerint antiszemiták voltak.

Konzultációt kell indítani az antiszemitizmus ellen a magyar társadalomban és a zsidó szervezetek között is – hangsúlyozta köves slomó, az egységes magyarországi izraelita hitközség (emih) vezető rabbija csütörtökön budapesten, sajtótájékoztatón.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.