Összesen 311 találat (101 - 120) : Szabó Gyula.
1921. március 15-én, pontosan száz éve született Ferenczfalvi Kálmán, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. Alább lányának, Ferenczfalvi Évának apjára emlékező írását közöljük.
A történet hőse édesapám, Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 zsidó életét mentette … Tovább »
Ha valaki ma Budapesten kimondja azt az állandósult szókapcsolatot, hogy „a legpestibb utca”, a többség rögvest rávágja: Krúdy nevezte így a Király utcát. Azt azonban még senki nem kérdezte meg, rendben, de hol?
Mielőtt a kérdésre megadnám a választ, ne feledjük, ha valamit … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
Napjainkban felújult a tendencia, hogy Budapesten az Erzsébetváros és a Terézváros egy részét ismét zsidónegyedként emlegessék. Valaha volt ilyen.
„A Király utcán végestelen végig” című, 2006-ban megjelent könyvecskémben, amelynek megírására a szülővárosom iránti … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
A Szalonklára – a Gólem Színház (online) előadása – életrajzi darab, tragikus és önfeledt játék, ahol valós mozzanatok keverednek beúszó emlékfoszlányokkal és a képzelet építőelemeivel.
Álomszerűen zaklatott monodráma árnyakkal és próbababákkal, változó korszellemmel … Tovább »
“A két nagy ideológiai család polgárháborús jellegű szembenállása azonban ahhoz vezetett, hogy az 1919 őszén „győztes” jobboldali koalíció elemei között éppen a magyar baloldal démonizálása és felelőssé tétele vált az egyik fő kapoccsá, s ez eleve kizárta a folyamatok … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
A Holokauszt Emléknapja alkalmából a Nemzeti Filmintézet honlapján április 20-ig ingyen nézhetők meg az alábbi magyar filmklasszikusok:
Fel a fejjel, 1954, rendezte: Keleti Márton
Jelenlét, Második jelenlét, Harmadik jelenlét 1965-86, rendezte: Jancsó Miklós
Utószezon, … Tovább »
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
Aztán eldönti, hogy józan érdeklődést mutat nevenincs ismerőse iránt. Ha mértéktartóan, szűkre szabott időbe szorítva is, de hajlandóságot mutat a vele való beszélgetésre. Pláne, ha ő fizeti a vendéglátást, nevet fel, miközben kifejti álláspontját a pszichológusának – … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.
Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
Arthur Koestler Sötétség délben című műve közismert. Mégis, 2015-ben felbukkant egy német nyelvű kézirat, melyről kiderült, hogy az Koestler leghíresebb regényének mindaddig elveszettnek hitt eredeti, német nyelven írt változata, merthogy a korábbi kiadások az angol szöveg alapján … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »