Összesen 583 találat (41 - 60) : Szabó György.
„Mindannyiunk közös tapasztalata, hogy az ősöktől örökölt hagyományok békét, örömöt és harmóniát hoznak az emberek életébe, amivel nemcsak az ünnepek fényét képesek tovább emelni, de erőt adnak a hétköznapokban is” – írta a kormányfő levelében.
A levelet Heisler … Tovább »
Immár a negyedik kötete jelent meg Ladányi János, az egyik legkiválóbb szociológus visszaemlékezéseinek, a Hanyatló világok (2020), a Lassú elszakadás (2021) és a Terepszemle (2021) után a Rossz időben, rossz helyen (2022).
Egy szigorú bírálatban fel lehetne sorolni ezeknek … Tovább »
Társas érintkezés, szerelem és szexualitás a háború utáni zsidó hontalan táborokban
A zsidó hontalan táborok létrejötte
Németország 1945. május 8-án Berlinben feltétel nélkül kapitulált a szövetséges katonai erők előtt. A legyőzött hitleri államot (beleértve természetesen … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel.
Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el. “Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
“Arra nagyon ügyelnek, hogy a radikális jobboldali ideológiai paletta elemei ne tűnjenek el – ám úgy, hogy ennek egyik fontos elemét, a ’zsidó’ szót ne ejtsék ki a szájukon.”
Óriási győzelmet aratott a kormányzó párt. Egy korszak kezd kialakulni sajátos jegyekkel, utódaink … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján közöltük Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányának első részét – ma a második részt olvashatják.
3.
Kérdés, persze, hogy Révai voltaképp miért indította útjára a „zsidókérdés” sebeket feltépő, … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Hogyan született meg a honlap, amely összegyűjti és bővíteni igyekszik a magyar holokauszt „fotóarchívumát”? Miért maradt fenn meglehetősen kevés kép a holokausztról? Miért mosolyognak ránk munkaszolgálatosok keretlegényekkel közösen a képeken, és hol vannak a névtelen elkövetők? … Tovább »
A Pesti srácok hasábjain üzent a magát “fideszes zsidó”-ként meghatározó Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kuratóriumának elnöke Márki-Zay Péternek.
A Chabad Lubavics mozgalomhoz és az EMIH-hez kötődő Szabó György az ellenzék … Tovább »
Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra.
Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György
Kurátor: Don Tamás. Helyszín Trafó Galéria.
Látogatható: 2021.12.18 … Tovább »
Költő, izraeli nemzeti hős, akit a brit hadsereg ejtőernyővel dobott le Jugoszlávia területére a második világháború idején, hogy Magyarországra visszajutva segítsen a holokauszt borzalmai elől menekülő zsidóknak. Szenes Hanna emlékművét avatták fel egykori iskolájában, a Baár-Madas … Tovább »
Đorđe Lebović tulajdonképpen Lebovics György volt, ugyanúgy Gyurika, mint Kertész Imre Köves Gyurija, és őt is tizenöt évesen hurcolták el Zomborból Bajára, onnan pedig vonatra tették, és Auschwitzban szállt ki.
Egy év múlva, a halálmenetet is túlélve, hazatért szülővárosába, … Tovább »